62082. lajstromszámú szabadalom • Robbanó rotációs mótor
középponthoz közelebb van elhelyezve, mint a, kipuffogószelep. Ennek az elrendezésnek az a célja, hogy a friss gáznak beszívása és az elégett gáznak kipuffogása a centrifugális erő irányában történjék. A szelepek vezérlése a következő módon •történik: a (3) lemezeken, a szomszédos szelep minden négyszekrényes csoportjának megfelelően, egy (19) bütyöktengely van megerősítve. Ezen a tengelyen egy, a (21) kis fogaskerékkel érintkező (20) fogaskerék van elhelyezve, a (21) kis fogaskerék pedig •egy, a (3) lemezbe ágyazott tengelyre forgathatóan szerelt (22) fogaskerékkel áll szilárd összeköttetésben. Ez a (22) fogaskerék a (4) tengelyhez szorított (23) fogaskerékkel érintkezik. Ha a (23, 22) és (20) fogaskerekek egyenlő átmérőjűek, a kis fogaskerék pedig félakkora átmérőjű, úgy elérjük, hogy a bütyöktengely félakkora sebességgel forog, mint a mótor. Ha a (3) lemezre szerelt, (19) tengellyel párhuzamos (24) tengelyen (25) és (26) szögemelőket rendezünk el, akkor a szelepemelő- és a szeleplenyomórúd segélyével a szívó és a kipuffogó szelepet ugyanazon bütyök által lehet vezérelni. Ha a (19) tengelyhez viszonyítva, a (24) tengellyel szimetrikusan elrendezett (241 ) tengelyen, a (25) és (26) szögemelőkhöz párhuzamosan (251 ) és (261 ) Szögemelőket erősítjük meg, úgy a (19) tengelyen elhelyezett másik bütyök segélyével a másik szekrény szívó és kipuffogó szelepét működtethetjük. A vezérlésnek ez a különös módja a 3. ábrán van részletesen föltüntetve. A (25) és (26) szögemelő a (27) bütyök hatása folytán a (24) tengely körül kileng; ha a bütyök a (25) kar végén lévő kis tárcsára hat, a (26) kar fölemelkedik és vele együtt a (30) szelepemelő (29) rúdja is; a kipuffogó szelep tehát kinyítódik; ha a bütyök a (26) kar végén lévő (31) kis tárcsára hat, akkor a (26) kar a szekrényhez közeledik és a szeleplenyomó rúdjára hatást gyakorolva, a szívószelepet nyitja. A (271 ) bütyök a v(27) bütyökhöz képest 180°-kal elforgatva, hasonló módon hat a (251 ) és (261 ) szögemelőkre. ' A mótor működése a következő: föltételezzük, hogy az 1. ábrában föltüntetett helyzetben az (A) hengerek a robbanás, a (B) hengerek pedig a sűrítés szakaszában vannak, a mótor, valamint a (12, 14) és (13, 15) dugattyúk a helytálló forgattyútengely körül az (F) nyíl irányában forognak. Egyidejűleg az (A1 ) hengerekből az elégett gáz távozik, (B1 ) hengerekbe pedig a gáz beszívatik. A motornak egy ciklusa alatt minden munkatérben négy robbanás, vagy két kettős robbanás megy végbe. Az 5., 6., 7., 8. ábrák a mótor egy körülforgásának négy fázisát tüntetik föl, mely alatt a dugattyúk egy ide-oda mozgást végeznek. Példaképpen tételezzük föl, hogy a motort az 1. ábrán föltüntetett (B) henger és (13) dugattyú alkotja. Ha a motort (4) helytálló. forgattyútengely körül (F) nyíl irányában forgatjuk, úgy a (9) kar (13) és (15) dugattyút, a (7) forgáspont körül lengő (6) szögemelő és (5) hajtórúd segélyével a körgyűrűszelet alapjához közeledni kényszeríti (6. ábra). Ha a motort tovább forgatjuk, úgy a (13) dugattyú a körgyűrűszelet alapjától ismét eltávolodik (7. ábra) és pedig egészen a 8. ábrán változatosan föltüntetett szélső helyzetig. Ezek a fázisok természetesen a mótor körgyűrűszeleteire és dugattyúira is vonatkoznak és a motornak forgattyútengelye körül való minden körülforgásakor megújulnak. Észrevehető, hogy ennél a motornál a dugattyú abszolút mozgása nem alternatív, a ciklus szakaszai a körgyűrűszeleteknek a dugattyúkhoz képesti többé vagy kevésbbé nagy sebességgel való elmozdulása által idéztetnek elő, míg a dugattyúk a kipuffogás alatt mozdulatlanok. Másrészt a szervek elrendezése lehetővé teszi, hogy a gyűrű azon részein, hová a dugattjú nem hatol be, nagy nyílásokat hagyhatunk, vagy pedig azokat a részeket teljesen el is hagyhatjuk, miáltal a motort egyszerű módon könnyítjük és egyidejűleg a lehűlést biztosítjuk. Lehetséges természetesen ugyanazon ten-
