62074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére
- 5 — az égési termékek elmozgattatnak és a (4) szelepek útján kihajtatnak mindaddig, míg ezen szelepek nyitva vannak, mely állapot tartama alatt az (1) kamrában lévő folyadék első sorban is sülyed, majd ismét megemelkedik. Már most mindaddig, míg a (18) tartó annyira nem sülyedt, hogy az a (31) szelep kinyitását okozza, a (17) tartó nem mozoghat lefelé; mihelyt azonban ezen kinyitás bekövetkezik, a két tartó egyszerre sülyed és gázt, ill. levegőt szorít az az (1) kamrába, a mikor is a gáz és a levegő a kamrának fölső végében egymással keverednek és égési keveréket képeznek. A keverék beáramlása mindaddig tart, míg az (1) kamrában megemelkedő folyadék a (4) szelepeket el nem éri és azokat el nem zárja; szóval ezen beáramlási periódus a körfolyam azon részének felel meg, melyben a (11) nyomó csőben elmozgó folyadékoszlop meglassul, majd nyugalomba jön, hogy azután, löketének nagy része mentén, ismét az ellenkező irányban mozogjon el, a mikor is ezen mozgások periódusa egy teljes körfolyam idejének nagyobb részét tölti ki. Ennek következtében az öblítés céljából elegendő légmenynyiség bocsátható be és ezen légmennyiség után az égési keverék alkatrészei beáramolhatnak anélkül, hogy a gáztartályoknál szokásos nyomásoknál nagyobb nyomást kellene használni. A (4) szelepek elzárása és legközelebbi nyitása között a (12) tartályban levő folyadék megemelkedik, amikor is az a (22) cső útján friss légmennyiséget szorít a (18) tartóba és ezzel együtt megemeli mindkét tartót, melyek ekkor, a következő körfolyam számára, újból megtelnek. A (12) tartályban levő folyadék, amint említtetett, az (1) kamrába áramlani iparkodik, ha a (12) tartályban a folyadék szintje magasabb, mint a kamrában; a folyadéknak ezen törekvését már most szintén figyelembe kell venni, mint ahogy előnyös az áramlási sebességek nagy változásainak meggátlása és ezzel együtt a (12) kamrában lévő folyadék szintváltozásainak csökkentése céljából a (13) csövet elegendő hosszúra méretezni. Lehet a gáz és a levegő bebocsátására mobilis tartók helyett fix készüléket is alkalmazni. Ily foganatosítási alakot láttat a 4. ábra, ahol is nem a szívó, hanem a nyomó, azaz a fölső tartályban levő folyadék emelkedése és sülyedése van felhasználva. A (11) nyomó cső a kúpalakú .(40) nyomó tartállyal közlekedik, mely a megemelt folyadékot kibocsátó (41) nyílással bír. A tartálynak elzárt tetejéből a (42) válaszfal nyúl le és pedig a folyadéknak legalacsonyabb (1—1) szintje alá. Ekként a folyadék fölötti tér két részre, nevezetesen a (43) gáz- és a (44) légtérre van osztva. A gázt a (45) cső bocsátja be, mely a tartályba függélyesen, az (l2 —l2 ) szintig nyúl le és egy, a (46) csapószeleppel ellátott esőággal bír. A gáz kibocsátására a (47) cső szolgál, mely az (1) égési kamrát tápláló, gyűrűalakú (29) tápcsővel közlekedik. A levegőt a (48) cső bocsátja be a (40) tartályba, mely cső az (l1 —l1 ) szintig nyúl és egy, a (49) csapószeleppel ellátott csőággal bír. Az (50) cső a levegőt az (1) kamra fölött elrendezett gyűrűalakú (30) tápcsőbe vezeti. A gép leirt részeinek működése a következő: Mikor az (1)-kamrában gyújtás történik, akkor a (40) tartályban lévő folyadék a a legalacsonyabb, vagyis az (1—1) szinttel bír. A (11) cső útján a folyadék a (40) tar-' tályba szoríttatik, melyben mihelyt az égési termékek légköri nyomásig expandáltak és így a (4) kibocsátó szelepek kinyittattak, a folyadék az (l1 —l1 ) szintig emelkedik. A folyadéknak az (1—1) szintről az (l1 —l1 ) szintig való emelkedése folytán a levegő a (44) térből a (48) cső útján kitódul, a folyadéknak további, azaz ezen cső szája fölé való emelkedésekor azonban a levegő ezen cső útján többé ki nem hajtatik, hanem az (50) cső útján a (30) tápgyűrűbe és ebből, a (3) bebocsátó szelepek útján, az (1) kamrába szoríttatik, amikor is az égési termékek eltolatnak. Hasonlóképpen, csakhogy valamivel később, a (43) térben levő gáz, melynek egy része a folyadék-
