62074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

tály veszi föl, mely a friss folyadék adagolására szolgáló (13) nyílással van ellátva. A (3, 3a) szelepek rugók segélyével rendszerint elzárva tartatnak, mely rugók azonban csak akkora feszerővel bírnak, hogy lehetővé teszik a szelepeknek szívóhatás alatti kinyitását és így az égési keveréknek bebocsátását. A gép eddig leírt részeinek működése a következő: A komprimált égési keverék a kamra (2) részének tetejében meggyújtatván expanzió következik be, amikor is a folyadék az (1) kamrában lefelé és a (11) cső útján kifelé hajtatik úgy, hogy az ezen csőben lévő folyadékoszlop tetemes eleven erőt vesz föl. Tegyük föl, hogy az expandált gázok akkor érik el a légköri nyomást, mikor a folyadék az (1) kamrában az (a—a) szintig sülyedt. A (11) csőben nagy sebességgel tovamozgó folyadékoszlop hatása alatt a (10) szelepek kinyílnak és a (9) szelepház belsejébe további folyadékmennyiséget bocsátanak be, mely a tovamozgó folyadékot követi. Ugyanekkor a (4) kibocsátószelepek saját súlyuk hatása alatt szintén kinyílnak, amikor is azonban az (5) szelepek meggátolják a (7) csőben lévő égési termékeknek az (1) kamrában ekkor létesülő szívás hatása alatt való visszaáramlását; ehelyett a folyadékoszlop további mozgása az (1) kamrában lévő folyadéknak a (b—b) szintig való sülyedését és ezzel együtt friss égési keveréknek, a (3, 3a) szelepek útján történő beáramlását okozza, amikor is ezen keverék a kamrának (2) részét pl. egészen a (c—c) szintig kitölti és az égési termékeket a kamrának ezen részéből eltávolítja. A folyadéknak az a—a szintről a b—b szintig való sülyedésével járó térfogatváltozást azáltal szabályozhatjuk, hogy (a jelen működésre nézve fölül nyitottnak föltételezett) (12) tartályban lévő folyadék szintjét módosítjuk. Ha ugyanis ezen szintet növeljük, akkor, minthogy a folyadék nagyobb mértékben iparkodik a (12) tartályból az (1) kamra felé folyni, ezen kamrában kisebb térfogatváltozás fog bekövetkezni és megfordítva vagyis á (12) tartályban lévő folyadék szintjének csökkentése az említett térfogatváltozás fokozását okozza. Ekként ezen szabályozással elérhetjük azt, hogy a (2) kamararészbe bebocsátott keverék ezen teret majdnem a kívánt c—c szintig tölti ki. Mihelyt a folyadékoszlop nyugalomba jött, a szívóhatás az (1) kamrában megszűnik és a (3, 3a) szelepek rugóiknak hatása alatt záródnak. A folyadékoszlop már most helyzeti energiája folytán visszafelé kezd mozogni és miután rugóik hatása alatt a (10) szelepek is záródtak, a folyadék az (1) kamrában megemelkedik, az égési termékeket a (4) szelepek útján kihajtja, majd ezen szelepeket elzárja, mely pillanattól kezdve .a kamrának fölső részében lévő égési keverék komprimáltatik mindaddig, míg a folyadékoszlop ismét nyugalomba nem jön, amikor is gyújtás történik és ezzel együtt újabb körfolyam veszi kezdetét. Hogy, amint az kívánatos, a friss égési keverék akként bocsáttassák be, hogy az a jelenlévő égési termékekkel ne keveredhessék és hogy égési gáz a (4) szelepek útján veszendőbe ne menjen, az égési kamra megfelelően van alakítva, nevezetesen annak (2) része gyűrűalakkal bír és azonkívül több bebocsátó szelep van elrendezve, amikor is előnyösen előbb csak levegő és a keverék csak a levegő után bocsáttatik be. Abban az esetben, amelyben a bebocsátó szelepek fölváltva levegő- és gázkészlettel közlekednek, az egyik szelepcsoportnál a szelepsúlyt és a rúgóerőt "akként lehet a másik csoporthoz képest megszabni, hogy a szívás bekövetkeztekor elsősorban a légszelepek nyíljanak, míg arra az esetre, amelyben az összes szelepek keverék bebocsátására szolgálnak, célszerű a szelepeket a 2. ábrában nagyobb léptékben szemléltetett módon azaz akként szerkeszteni, hogy a szelepnyitási mozgásnak első részében csakis levegő, további részében pedig úgy levegő, mint gáz áramolhassák be. Ekként egy és ugyanazon (3) szelep (1. ábra) úgy a (14) légbebocsátó (2. ábra), mint a (15) gázbebocsátó nyílást vezérli; míg azonban a levegő nyomban