62052. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus szerszám
<lugattyú által sűrített levegő egy része az (el) nyílásokon át bocsáttatik ki úgy, hogy az (r) dugattyú hátra) áratát aránylag •alacsony nyomású levegő idézi elő. Ha a szerszámot meg akarjuk állítani, működtetjük az (u) szervet, mely zárja a <z) zárószervet és a (j) megszakító révén a mótor áramkörét nyitja. Ha a kompresszort nem elektromos gép hajtja, a (v) solenoid hatását a gőzszelep zárására vagy hasonló működésre használhatjuk föl. Ha egy mótor és egy pár henger több szerszámot működtet, melyeknek egymástól függetlenül kell működniök, akkor a szerszámok elé egy-egy (zl) csapot iktatunk, melyek ftig'getlenek a megszakító működésétől úgy, hogy a szerszámokat külön állíthatjuk meg a mótor megállítása nélkül. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az (e) cső elmarad s a (p) •és (q) csövek szerepe föl van cserélve. A «(m) dugattyú lejártakor a (p) csövön át és később az (x, y) tárcsákon keresztül friss levegő léphet a (h) hengerbe, míg ez abtt az (n) dugattyú fölmozog s (g) szelepe zárva lévén, a sűrített levegőt (q) csövön át az (r') dugattyú mögé szorítja; a következő löketben az (n) dugattyú a beszívott levegőt a (p) csövön át az (r') dugattyú «lé szorítja úgy, hogy ez hátra mozog, s aközben szabaddá teszi az (1) nyílást, melyen keresztül a levegő .kiáramolhat úgy, hogy a hátralökés csökken. Az (o) henger <1) nyílásának szabaddá-tétele megfelel tehát az 1. ábrabeli alak (el) nyílásai nyitásának; az (m) dugattyú lemozgásakor az •{r') Jtődugattőú mögött gyönge ritkulás keletkezik, mely'elég árra, hogy a dugattyút teljesen hátra hozza s egyidejűleg á (g) szelepet nyissa úgy, hogy a (k) henger és 4c) kamra közlekeehetnek. A gyakorlatban kitűnt, hogy a (h) henger bebocsátó nyílásainak pontos méretezése és a (m) dugattyú által kifejtett szívás tartamának az (x, y) tárcsák révén való kellő beállítása révén nemcsak korlátozhatjuk a (h) hengerbe bocsátott levegő mennyiségét, hanem annak korábbi kiáramlását is előidézhetjük, miáltal visszalökés tompítását elérhetjük anélkül, hogy az <el) (3. ábra) ilL (l) (7. ábra) nyílásokra lenne szükségünk. . A 8. ábrabeli, kis teljesítményű foganatosítási példánál az (e) vezeték ugyancsak elmarad; az (f) szelep az (m) dugattyú emelkedésekor nyílik s a levegő egy részét kibocsátja, miközben az ütődugattyú Visszamozog. A (g') szelep viszont az (n) dugattyú lemozgásakor nyílik s lehetővé teszi, hogy a (c) kamrából levegő lépjen a (k) hengerbe az esetleges veszteségek pótlására; a (p) és (q) csövek elrendezése az 1. ábrának felel meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pneumatikus szerszám (kalapács, szögecselő, lyukasztó stb.), jellemezve azáltal, hogy az ütődugattyú által a szerszámhengerben képezett két kamrát két elkülönített légmennyiség táplálja, melynek egyike a munkalöketet idézi elő s a veszteségek pótlásától eltekintve, megújítás nélkül lép ki és be e kamrában, míg az . ütődugattyú másik oldalára ható másik levegőmennyiség nagyrészt vagy teljesen megújul minden löketnél oly célból, hogy a szerszám hengere tartós használatot lehetővé tévő alacsonyhőmérsékleten maradjon. 2. Az 1. alatti szerszám foganatosítás! alakja, jellemezve azáltal, hogy az ütődugattyú visszalökésének tompítása céljából kellő pillanatban kapcsolat létesíttetik a küllég és a szerszám egyik kamrája között. 3. Kompresszor az 1. alatti szerszám működtetésére, jellemezve két egyszerű hatású henger által, melyek 1808 -kal elforgatott forgattyúk révén működnek, s melyek egyikének dugattyúja visszacsapó-szeleppel bír, míg az ütődugattyú munkalökete alatt szívóhatást kifejtő másik dugattyú tömör és ezen dugattyúnak hengere kívánt időpontban a külléggeí hozható kapcsolatba. 4. A 3. alatti kompresszor foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tömör dugattyúval biró henger födele szelep; pel van ellátva, mely a dugattyú sűrítő
