62018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés művirágoknak különösen papírból vagy hasonlóból való előállítására

~ 2 — let előállítását teszi lehetővé anélMl, hogy a fűtőanyag számára külön tartály válnék szükségessé, ami a berendezést bonyolulttá tenné és annak méreteit növelnél* $zenkívül az elektromos hevítésnek az az élőnye is van, hogy a hevítés a forma egyes részeire korlátozható. Ha pl. oly leveleket állítunk elő, melyek egyes helyeken sík fölületüek, más helyeken pedig meg vannak görbítve az elektromos hevítőberendezés segélyével rendkívül egyszerű módon a formának csak azon részeit melegítjük, melyeken a levél görbített részeit akarjuk előállítani. A hevítés fokozása által a meleget arra is fölhasználhatjuk, hogy a levél bizonyos részeit erősébben, sőt anynyira fölhevítsük, hogy a kezelt helyeken színeződések, pl. a levél megbarnulása vagy szerkezeti változások, illetőleg az anyag külsejének más átalakulása következzék be. Ezáltal fantáziahatásokat vagy az igazi virágoknak megfelelő hatásokat érhetünk el. A berendezés célszerűen oly módon van kiképezve, hogy az alakverő fönt helytállóan, az alakmás pedig alulról fölfelé mozgathatóan van elrendezve. Ezen elrendezésnek az az előnye, hogy a munkás keze a levelek fölrakásakor a fölülről lefelé jövő sajtolókölyü alá nem kerülhet. A helytálló alakverő emellett a baleset minden lehetőségének kizárása céljából oly helyen lehet elrendezve, meiy a munkás működési körén kívül esik, illetőleg oly magasan fekszik, hogy aszerint, amint a munkás ülve vagy állva kezeli a berendezést, az alakverőt nem érheti el. Ebben az esetben a munkás keze csak addig maradhat az alakmáson, ameddig a kéz az alakverőt követni tudja. Nem szükséges, hogy a sajtolóforma záróhelyzetében az összes részek között teljes érintkezés álljon be, hanem az előállítandó levelek alakja szerint az alakver'ő és alakmás között üregek is maradhatnak. A sajtolóforma záróhelyzete olyan is lehet, hogy hogy az alak verő és alakmás megfelelő részei vastagabb anyagnak vagy több levélrétegnek egyidejűleg 3 egy munkamenetben való földolgozása céljából. Az alakverőnek és az alakmásnak egymás közötti távolsága a záróhelyzetben beállítható lehet ugy, hogy ugyanazon gépen különböző vas tagságú anyagot munkálhatunk meg és a levélrétegeket különböző vastagságban dolgozhatjuk föl. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképen vett kiviteli alakja. Az 1. és 2. ábra az alakverő, illetve alakmás oldalnézete, a 3. és 4. ábrák ezen nézetek részleges metszeteit mutatják, míg az 5. ábra az 1. ábra alulnézetének és a 6. ábra a 2. ábra fölülnézetének egy része. Ezen kiviteli alaknál csillagalakú levelek előállítására alkalmas forma van föltüntetve, -melyujjszerű szárakkal vagy végekkel van ellátva; ezen szárak vagy végek borda vagy hajóalakban vannak összehajlítva és egyidejűleg a másik oldalukon félholdalakban meg vannak görbítve. Ilyen levelet mutat a 7. ábra alulnézetben, míg a" 8. ábra a fölülről nézett levél metszete. Ilyan alakú leveleket, melyek a virágiparban sokoldalú alkalmazásra találhatnak, mostanáig a szokásos berendezésekkel egyáltalában nem tudtak előállítani. Mint a rajzból látható, az egyik formarész (a föltüntetett kiviteli alaknál az alakverő) csillagalakban elrendezett bordaszerű (a) kiemelkedésekkel van ellátva, melyek a végeiken befelé legömbölyített (d) gyűrűvel vannak összekötve, míg az alakmás megfelelő (b) csatornákkal van ellátva. Az (a) és (b) részek úgy vannak alakítva, hogy a két formarész összetolásakor előbb egy bizonyos darabon csekély köz hagyásával egymáson csúsznak mindaddig, míg teljeB zárás nem következik be. A bordák és a mélyedések eszerint célszerűen sima fölületüek és valamivel hosszabbak, mint az előállítandó levelek végei. A két formarész összeérésekor a (d) gyűrű előbb a kimet* szett levél végeit fogja meg és azokat lefelé az erősen szétálló (e) vezetőlécek közé szorítja. Ezt követőleg a levél végeit az (a) bordák és a (b) mélyedések behajlítják, végül kifeszítik és lesajtolják. A melegítés