61998. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisiklott vasúti kocsiknak a vágányokra való visszahelyezésére

Megjelent 1913. évi december tió 13-án. MAGY. gjW KIR. SZABADALMI jBH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61998. szám. V/a/l OSZTÁLY. Berendezés kisiklott vasnti kocsiknak a vágányokra való visszahelyezésére. SOLOMON WHEELER MÉRNÖK KOLORÁDÓBAN. A bejelentés napja 1913 január hó 23-ika- Elsőbbsége 1912 március hó 11-ike. Jelen találmány tárgya oly berendezés, | mely a vágányokhoz láncokkal és horgok- j kai hozzáerősítve, vasúti kocsik kisiklott kerekeinek ía vágányokra való visszahozutalára szolgál. A találmány lényege, hogy a készülék szükség szerint különböző szög alatt állítható be és vége közelebb, vagy messzebb hozható a, sínektől, aszerint, hogy a kisiklott kocsi kerekei mily távolságra vannak |a sínektől. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképeni kiviteli alakja: 1. és 2. ábrák a találmánnyal fölszerelt vágányrészeknek fölülnézetét, különböző helyzetekben, ; 3. ábra 1. ábrához tartozó keresztmetszet, 4. ábra oldalnézetét, 5. ábra pedig alulnézetét mutatja a berendezés egyik részletének. A (8—10) vissziavezetők láncokkal vannak a (6, 7) sínekhez erősítve. A (8) viszszavezető fölső, ;a (6) isin felé néző szélén teljes hosszán végigfutó (9) horonnyal van ellátva, melyben |a kisiklott kerék kerékpereme vezettetik, imíg a (10) visszavezető a vágány külső oldalán rendeztetik el és legfölső a (7) sin felé irányuló élének közepén (11) kiugrással van ellátva^ mely a | sinfejen fekszik föl. A kocsi visszavezetéj sekor a ,kerék talpla la (10) visszavezetőn görbül, míg a kerék pereme a visszavezető belső szélén vezettetik mindaddig, míg a (11) kiugrásnak ütközik, mely a sinfejen való átfutásra kényszeríti. A (11) kiugrás magassága körülbelül megfelel a kerékperem magasságának. A (8) és (10) visszavezetők végeikhez közel két-két lefelé nyúló (12, 12, 13, 13) nyúlvánnyal vannak ellátva, melyek oly messze vannak egymástól, hogv közéjük egy talpfa kényelmeden ^ÉfÉflHHHMfc ványokban kerek (14) nyílások vannak, lyek lefelé hosszrésekben folytatódnak. A (14) lyukaknak akkora az átmérője, hogy a (16) lehorgonyzió lánc azokon áthúzható, ellenben a lánc a hosszrésekbe csakis függélyesre állított szemeivel csúszhat be és azokban megszorul. A visszavezetőknek mozgékony lehorgonyzása a (16) láncokkal! történik, melyek a sinlábat körülfogó (17) horogban végződnek. A kerek (14) nyílásokon át a láncok szükség szerint ide-oda húzhatók, olykor, hogy az egyik láncvég jobban, a másik láncvég1

pedig kevésbbé nyúlik ki a vágány közepe felé. Az 1. ábrák szerinti helyzetben a (16) lánc mindkét végén csak-