61973. lajstromszámú szabadalom • Szerszámtartó munkagépek számára

Megjelent 1913. évi december hó 11-én. MAGY. gjW KIR. SZABADALMI jHn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61973. szám. xvi/a. OSZTÁLY. Szerszámtartó munkagépek számára. SCHMID OTTÓ GYÁROS STUTTGART M/ FEUERBACHBAN. A bejelentés napja 1913 jannár hó 28-ika. A jelen találmány tárgya szerszámtartó ; munkagépek, főleg esztergák számára, mely I szerszámtartó főleg egyszerű és célszerű ! szerkezete általi tűnik ki. Az új szerszámtartó két egyforma félből van összetéve, melyeket ellentétes helyzetben végeikkel egymásba helyezünk lés kalapácsütés által egy behelyezett tere lovasra ékeljük föl a szerszámot. 1 Két félből összetett szerszámtartók már; ismeretesek ugyan, de ezeknél a két fél összeköttetésére külön alkatrészekre, pl. átdugott peckekre, csavarokra stb. volt szükség úgy, hogy nemcsak a szerszámtartó előállítása volt körülményes, mivel a két fél pontos beillesztését tette szükségessé, hanem ezen felek befogása és oldása is nagyon körülményes volt. Az új szerszámtartónál semmiféle összekötő szervre njines szükség1

. Ha a két fél az említett terelővas segélyével egymásba van ékelve, la szerszámtartó iaz abba befogott szerszámmal egy darabot alkot úgy, hogy valamely kötőelem lazulása folytán előálló szándékolatlaai oldás nem léphet föl,, mivel ily kötőelem teljesen hiányzik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két példaképem foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a szerszámtartó- nézete, a j 2. ábra hosszmetszete, a | 3. ábra fölülnézet, a 4. ábra egy másik foganatosítási alakot tüntet föl, melynél a terelővas az egyik félből kiálló nyúlvánnyal ^an helyettesítve. A perszám tartó ía két (a) és. (b) félből áll (1. ábra), melyek egyik végükön (d) hasítékkal ellátott (c) fejjel, másik végükön pedig ékalakú (e) nyúlvánnyal vannak ellátva. A két fellet úgy dugjuk egymásba, hogy az egyik fél (e) nyelve a- másik fél (c) fejének (d) hasítékán átmegy és a kettő között fekszik beágyazva a szerszám. Az egyik felen oldalas (g) furatok vannak elrendezve (2. ábra), melyekbe az (f) terelővas (h) peckei illeszkednek. Az (f) terelővasra mért kalapácsütés által a szerszám egyik fele a rögzített második fél felé mozog és ezáltal mindkét fejben ékhatás létesül az egyik fél nyelve és a másik fél feje és a beágyazott acél között. Az oldás a behelyezett (f) terelővasria mért ellenkező irányú ütés által ' történik. Ez utóbbi helyett a szerszám egyik felét (i) nyúlvánnyal is elláthatjuk. Ez a foganatosítási alak a 4. ábrában van föltüntetve.