61963. lajstromszámú szabadalom • Légvezeték légi járművekre szerelt radiotelegraphiai állomások számára

3. A légvezeték a légi járműnek röpülési készségét nem csökkenti úgy, mint pl. a lefüggő drótok vagy a lefelé irányult vezetéktartók. 4. A légvezeték lehetővé teszi, hogy a radiotelegráfiai berendezés a leszállás után is használtassák, amennyiben a légvezeték akként van elrendezve, hogy az az elektromos hullámokat a leszállás után ugyanoly módon küldi és veszi föl, mint a leszállás előtt. 5. A légvezetéknek hatásköre igen nagy és annak alkalmazása a légi járműnek egyensúlyát meg nem engedhető módon nem változtatja meg. Ha pl. biplán röpülőgépnél a légvezetéknek két vezetője gyanánt a két tartófölület használtatik föl, a kellő hatáskör nem érhető el azért, mert a két vezető egymáshoz igen közel van elrendezve ós ezért a légvezetéknek sugárzó hatása csak csekély. A találmányt képező légvezetéknél ezek az előnyök azáltal éretnek el, hogy a légvezeték a légi járművel mereven van összekötve és hogy annak egyik vezetőjét a légi járműnek vezetőanyagból készült részei vagy a légi járművön elrendezett drótok képezik, másik vezetője pedig a légi jármű fölött van elrendezve úgy, hogy az ezen vezetőt képező drótoknak a kellő hosszúság mindig megadható. A mellékelt rajzban ezen légvezetéknek egy foganatosítási alakja röpülőgépen való alkalmazásában példaképpen van föltüntetve. . Az (P) röpülőgépnek vázával az (m) árboc van szilárdan összekötve, mely a röpülőgépnek középvonala mögött van a vázon fölerősítve. Az árbocnak fölső végétől a (d) drótok indulnak ki, melyek a tartó fölületekkel és a röpülőgép vázának hátsó részével vannak összekötve. A drótoknak végein elrendezett (i) szigetelők ezeket a drótokat a légvezetéknek másik vezetőjétől vagyis a röpülőgép vázának vezető részeitől elszigetelik. A légvezetéknek fölső ve-' zetője, illetve a dótoknak (e) csomópontja az áramforrással az árboc segélyével van sszekötve, mely vezetőanyagból készül és a röpülőgépnek vázától el van szigetelve. A légvezetéknek egy másik foganatosítási alakjánál az árboc nemvezetőanyagból pl. bambuszrúdból készül és az (e) csomópontot külön vezeték köti össze az áramforrással. A röpülőgépnek vázán, a középtől kiinduló drótok vannak elrendezve, melyek a légvezetéknek alsó vezetőjét képezik ; ha a röpülőgépnek vázában nagy kiterjedésű, vezetőből készült szerkezeti reszek vannak, ezeket egymással össze lehet kötni úgy, hogy ezek helyettesítik a külön drótokat. Ha a légvezetéknek fölső vezetője helyesen van kiképezve (egy vagy több, megengedhető magasságú és vastagságú árboc aviatikai szempontból helyesen van elrendezve), a légvezeték a röpülőgépnek röpülési készségét nem befolyásolja, ahol is a kellő hatásfokú radiotelegráfiai berendezésnek létesítése sem okoz nehézséget. A- légvezetés úgy a röpülés, mint a föld fölszínével közel párhuzamos pályán történő leszállás közben, a röpülőgép síkjával párhuzamos irányban minden oldal felé többékevésbé egyenletesen sugározza ki az elektromos hullámokat annak megfelelően, hogy a légvezeték miként van alakítva; minthogy pedig a légvezetéknek alakja a radiotelegráfiában jól bevált, annak hatásköre is elég nagy. Minthogy továbbá a légvezetéknek összes részei a röpülőgéppel szilárdan vannak összekötve úgy, hogy a leszállásnál a légvezetéken semmit sem kell megváltoztatni, a radiotelegráfiai berendezés az adásra és fölvevésre mindig kész. A légvezetéknek fölső vezetője a rajzban föltüntetett alaktól eltérően is kiképezhető, így pl. egy árboc helyett több is alkalmazható és a drótok ezek között feszíthetők ki, amikor is lényeges csak az, hogy a légvezeték, kiképezése következtében, úgy a radiotelegráfiai, mint az aviatikái szempontokból megkövetelt föltételeket teljesítse, mely utóbbiak a röpülőgép fölött való alkalmazását követelik meg. A leírt légvezeték egyaránt alkalmazható úgy léghajóknál, mint röpülőgépeknél Léghajóknál alkalmazva a ballonnak fölső