61958. lajstromszámú szabadalom • Robbanó erőgép
— a -tengellyel. A (4) dugattyúik belülről kifelé dolgoznak úgy, hogy fölváltva, közvetlen érintkezésbe jönnek ,a levegővel, ami által úgy a henger, mint a dugattyú egyenletesen hűttetik. A dugattyúk azonkívül nyílásokkal vannak ellátva, amelyeken át a levegő szabadon beléphet az üreges dugattyúba, az (5) kipuífogószelep hűtése céljából. A (6) dugattyörúd a (4) dugattyúhoz és a' háromszögletes gépállványzat egyik sarkához csuklósan van hozzáerősítve. A (8) hengers fejben végbemenő robbanás pillanatában a henger tömege ja 2. ábrabeli nyilak irányában elmozdul!, lami által a hengereknek forgó oszcilláló mozgása jön létre a (2) forgattyún. A folyékony tüzelőanyagot a gép furattal ellátott (2) főtengelye (3. és 4. ábra) a fölmelegedett (8) hengerfej alatt lévő (9) edénybe vezeti. Az erőgép üzeme közben a hengerfejből kiáramló meleg a folyékony tüzelőanyagot elgázosítja. Ezen elrendezés folytán az iiyfajta erőgépeknél eddig használt könnyű benzin helyett nehezebb szénhidrogéneket is elégethetünk, miáltal tetemes tüzelőanyagmegtakarítást érünk el. Az erőgép megindítására, ill. la hengerfejnek iá tüzelőanyag eljgázosítása céljából való fölhevítésére az ielégető térbe kevés benzint vezetünk be. Itt megjegyezzük, hogv minél nagyobb az erőgép, annáli könny ebben megy végbe a nehéz szénhidr ogének elgázosítása.. Az eígázosító a föltüntetett kiviteli alaknál egy rézsútos (10) fenékkel ellátott edényből áll, amely a fölső hengernél a kilépő oldalon (11) peremmel van ellátva az esetleg el nem gázosított tüzelőanyagnak az iljykép előálló üregben való összegyűjtésére. A (11) pe- | remet a hengerfej fenekével (12) szita köti össze, amelyen az elgázosított tüzelő- I anyag keresztül áramolíhatik. Az edény > rézsútos f eneke és a hengerf ej fölött a fe- j nékperem szintjéig terjedő (13) bordák vannak elrendezve, amelyek a gázok keresz- | tülbocsátása céljából finom (14) lyukakkal ! bírnak. A tartányból a tüzelőanyaggázok a ' szükségelt és kívülről szabályozható légmennyiséggel együtt a- tüzelőanyagszelepen át a hengerbe szívatnak, ahol azokat fölrobbantjuk. Ha az elgázosítást közönséges eifgázosító végzi, úgy a gázalakú tüzelőanyagot az üreges gép tengelyen át a tokba vezetjük, ahonnan az egyes hengerek tüzelőanyagszelepein át a hengerekbe szívatik. Egy különleges szerkezet lehetővé teszi a tüzelőanyagszelep leszerelését. Az elgázosító ez esetben a mótortengely felé két rúgóterhelésű és egymásba nyúló konus segélyével van tömítve. A Ikipuffogószelep a dugattyú fenekén van elrendezve (5. ábra) és a (15) rudazat által1 kormányoztatik. Ennek berendezése a, következő: A mótortengely két fordulata alatt négy dugattyúlöket megy végbe. Mindegyik dugattyú löketnél a dugattyúrúd bizonyos szög alatt fölváltva jobbra és balra hajlik. A dugattyúrúd ezen elhajlása a (16) fogaskerék elforgását idézi elő, amelyheza (15) rudazat van erősítve és amely a kellő pillanatban megnyitja a kipuffogószelepet. Minthogy a dugattyúrúd elhajlása a főtengelynek a forgattyú tói való távolságával növekszik, azért oly gépeknél, amelyeknél a forgattyú a főtengely közelében fekszik (ezeknél kicsiny a löket és ennélfogva nagy a fordulatszám) ajánlatos az említett fogaskereket nyolc foggal és két rudazattal ellátni, hogy a dugattyúrúd elhajlása a fogaskeréknek kis szög alatt való hajtását megengedje. A kenés nyomás alatt megy végbe. Az olaj a kenőszivattyútól a (6) dugattyúrúd lölső végeit kenő (7) csöveken és a, tengelyben elrendezett, a (2) forgattyút kenő csatornán áramlik végig, az (1) tok és a hengerek pedig ezeknek falaiban elrendezett furatokon keresztül kenetnek (9. ábra). A gyújtásra egy magas feszültségű mágneses gyújtószerkezet szolgál, amelynek egyik sarka a henger tömegével van összekötve, míg a, másik sarka a (10') rúd révén a (20) gyújtógyertyával van összekötve. A (19) rúd az illető hengerrel együtt mozog el a (21) ágyazásban, amely a
