61957. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti szét nem szedett, használt hordók és hasonló tartályok szurokmentesítésére

egy, a (22) tokon elrendezett (53) szem között foglal helyet az (54) rúgó, mely összeszorítható és az (50) rudat a (14) állvány föltolja, Ha a szerkezet tehát az 1. ábrában föltüntetett helyzetben van, az (50) rúd mellső vége pontosan a (14) állványon hátul elrendezett (55) ütköző alá jut; ezáltal meggátoljuk a (20) keret mellső részének fölfelé lengetését. A (22) tokba (60) szekrény vanj beépítve, melyben időmérő szerkezet van elrendezve, mely rúgöval hajtott és gátszerkezettel szabályozott óraműből áll. Az óraműnek (61) hajtótengelyén a (64) foggal ellátott (63) korong van elrendezve. A (61) tengelyre azonkívül (62) emeltyűkar van fölékelve. Amint a 3. és 4. ábrákból látszik, a (62) emeltyű lenyomásánál (lefelé lengetésénél) az óramű föl lesz húzva és egyidejűleg a (63) korong is elforog úgy, hogy a (64) 'fog hátrafelé húzatik és kikapcsolódik az (50) rúd (52) nyúlványából. Mihelyt !a gátszerkezet lehetővé teszi |az óramű lefutását, a (63) korong ellenkező irányban forog el, amikor is a (64) fogaz (52) nyúlvánnyal, a (62) emeltyűkar pedig a (14) állványból1

hátrafelé kinyúló (66) ütközővel kerül össze. A szerkezet működési módja, a következő : . Megfelelő mennyiségű gázt vagy gáz- és levegőkeveréket vezetünk a (17) csövön át a (18) égőbe és ott meggyújtjuk. Ha a szerkezet íaz 1. ábrában föltüntetett helyzetben van és a (20) rudak mellső végén (15) hordó pihen és az égő a szádnyíláson át a hordóba hatol, akkor az óra járni kezd. Bizonyos előre megállapított idő eltelte után (melyet egészen a szükségnek megfelelően tetszőleges tartamra korlátozhatunk) la (63) korong elegendő mértékben forgott el ahhoz, hogy a (64) fogat az (50) rúd (52) nyúlványával kapcsolatba hozza és a mozgás előrehaladásával az (50) rudat hátrafelé vezeti és ily módon megszabadítja az (55) ütközőtől. Mivel a (20) keret ezáltal fölszabadul, a (24) súlyműködni kezd, a keretnek hátsó végét lefelé szorítja és mellső végét, melyen a hordó pihen, fölemeli, mimellett a (20) keret kilengését a mellső (25) szemnek; a (19) támasz (47) toldatába valló ütközése hatá'rolja, A (15) hordót ekkor leemeljük és mással helyettesítjük; a munkás erre az új hordót és a, (20) keret mellső részét le-' szorítja úgy, hogy a (18) égő a szádnyíláson át a hordó belsejébe jut és a lenyomást mindaddig, föntartja, míg az (50) rúd az (55) ütközővel ismét nem kapcsolódik. Ha a (20) keret fölfelé leng, akkor a (62) emeltyűkar végét a (66) ütköző viszszatartja, miáltal az óramű ismét fölhúzódik. Az óra járási ideje természetesen elegendő arra, hogy a szuroknak a hordó belső falazatáról való leolvadása végbemehessen anélkül, hogy a hordó túlságosan fölmelegednék, elszenesíttessék, vagy a fa túlságosan kiszáríttassék. Világos, hogy a leolvadt szurok a hordó belső falazatán lefut és a szádnyílásból lecsöpög, ahol is megfelelő edényt aláállítva, a lecsöpögő szurkot fölfoghatjuk. Bizonyos tekintetben célszerű az önműködő kikapcsoló szerkezettől eltekinteni. Ebben az esetben teljesen el is hagyhatjuk, vagy pedig, ha !a gép már el van látva kikapcsoló szerkezettel, akkor az (50) rudat az (52) rúgóval való együttműködése ellen biztosítva^ a kikapcsoló szerkezetet elállítjuk. ®a ez megtörtént, a gépet a (31) kiváltó karok segélyével hajtjuk, melyeket a (35) lábitóval működtetünk. Ha az önműködő kikapcsoló szerkezetet használjuk, természetesen a lábhajtás számára való szerkezetet el kell távolítani, vagy működésen kívül helyezni. A (40, 41, ;42) kifúvató csövek célja, hogy az égési gázokat, valamint az olvadó szurok által fejlesztett gőzöket a (14) állványból és így a hordó belsejéből is leszívassák és a szabadba vezessék. Ha szükséges, ezen leszívatást gyorsíthatjuk is, ami azáltal történik, hogy. a (41) csövekbe nyomólevegőt vagy gázt fúvatunk be a (45) csövön át. A (14) állványt bizonyos magasságig vízzel töltjük meg. Ezáltal elérjük, hogy a hordókból kifolyó szurok a vízben meg-