61944. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs járművek számára

MI származó kopás nem befolyásolja a lánc feszültségét, mert a (b) tengelyek támaszmagasságát nem (csökkenti. Az /

1, 11) vezeték nyúlványoknak alkalmazása esetén la (g) tartó és a (h) talp érintkezési fölületed a 18—22. ábrán vázlatosan íöltüntetett különböző alakokban köpezhetők ki. A találmány tárgyát képező kétféle szerkezeti kiképzéssel ellátott lánccal fölszerelt rugalmas abroncs egy teljes elemét la 23. ábra mutatja. A (G) tartók a keréknek kevéssé domború (H) talpára támaszkodnak és két (L, Ll) nyúlvány között foglalnak helyet, laimelyek a keréktalppal egy darabot képeznek. Az (L, Ll) vezetékek keresztszelvényeinek! görbülete a leírt módon van szerkesztve és ezen vezetékek két orrban végződnek, lamelyek a lehetséges kilengés nagyságát határolják. A lánc tetszőleges kifeszátése végett a (G) tartpkra az (S) részek vannak illesztve, melyeken a (B) tengelyek vannak megerősítve; !az (S) részek a (G) tartók fölső végeit szorosam körülfogják és a (B) tengelyek magassága az (I) betétdaraboknak a (G) és az (S) részek közé valló beiktatása áltál tetszőlegesen szabályozható. Az (F) láncszemek egyrészt a (B) tengelyekre, másrészt pedig a (D) tengelyekre támaszkodnak, amelyek az erőket fölfogó (C) darabokkal szilárdan összefüggenek. Ezen szerkezetnél minden említett föltétel teljesítve van lés a működés olyan, hogy :

a kopás jelentékenyen csökkentetik. A gördülő vagy futjófölületet a 23. ábra szerint az első lánc fölött kifeszített már sodik lánc alkotja, amelynek tartói gyanánt az első lánc fölfüggesztett pontjai szerepelnek. A ímáisodik l'ánc ugyanoly módon képezhető ki, mint a főlánc, vagyis az (F) szemekkel egyenlő (P) , szemekkel látható el, amelyek a (C) és (Q) részek között vannak elrendezve. A (C) és (Q) részek, amelyek a gördülő elemeket alkotják, az (N) bütykökkel vagy szögecsekkel vannak ellátva. Ahelyett, hogy a lánc kifeszítését a j elzett módon a (B) tengelyeknek a kerék középpontjától való eltávolítása által eszközölnők, ezt elérhetjük azáltal is, hogy a (C) darabokat két részre osztjuk, melyek mindegyike egy j(D) tengelyt tart és melyeketegymással1

oly berendezés köt össze, melynek segítségével a két tengely egymáshoz tetszőlegesen közelíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rugalmas kerékabroncs járművek szármára, melynél1

a rugalmas élem: a kerék kerülete körül1

kifeszített végnélküli láncból áll, azáltal jellemezve, hogy egyes láncszemek két támaszfölülettel vannak ellátva, melyek keresztszelvényeit ugyanazon körhöz tartozó, szemben fekvő két íve adja, a láncszemek tartóinak tengelyei pedig a láncszemek támaszfölületeire. egyszerűen fölfeküsznek és saját tartóikhoz képest nem foroghatnak úgy, hogy az egyes darabok egymáshoz képest csúszás nélkül csakis, gördülve mozoghatnak el. 2. Az 1. igényben védett rugalmas abroncs oly foganatosítási alakja, amelynél a. lánc tengelyeinek tartói a keréktalppal csuklósan vannak összekötve. 3. Az 1. igényben védett rugalmas abroncs oly foganatosítási alakja, amelynél a lánc tengelyeinek tartói ívelt'támaszfölületekkel vannak ellátva és minden tartó ezen felülete révén szabadon támaszkodik la keréktalpra, .kivéve egy tartót, mely a keréktalppal szilárdan függ össze. 4. Az 1. és 3. igényben védett rugalmas abroncs oly foganatosítási alakja, amelynél a lánc tengelyeinek tartói oly támaszfölületekkel vannak ellátva, melyek görbülete a keréktalp görbületétől eltér, mimellett ezen görbületet előnyösen oly kör határozza meg, amelynek középpontja a Wtők tengelyeinek középpontjához lehetőleg közel fekszik. 5. A 4. igényben védett rugalmas abroncs foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lánctengelyek tartóinak elmozgását oly vezetékrészek határol-