61917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek osztályozására

— 2 — Az eljárást célszerűen a következőképen ' foganatosítjuk: Az érceket alkalmas méretű pl. legföl­jebb 0-3 mm. átmérőjű darabokra aprítjuk. Ezen fölaprított érceket az önműködő (C) keverő és tápkészülék (I) adagolótölcsérébe bocsájtjuk és azután gázfejlesztő anyaggal (pl. nátriumbikarbonáttal) tökéletesen össze­keverjük, mely anyag gázfejlődést idéz elő azáltal, hogy egyrészt a (B) tartányból a (K) tápcsövön át bezezetett és pedig meg­szakítás nélkül csöppenként, vagyis egy­szerre csak igen kis adagban kifolyó olaj­jal (pl. nehéz olajjal) és másrészt gázfej­lesztésre alkalmas anyagnak (savaknak) az (A) tartányból az (L) tápcsövön át beveze­tett és pedig megszakítás nélkül kellő mennyiségben kifolyó oldatával érintkezik és végül ezen fölaprított érceket a (J) ki­bocsátó tölcsérbe vezetjük oly módon, hogy azok fokozatosan az (E) osztályozó készü­lékbe jutnak, mimellett ezen készülékeket a (D) tartányból az (M) tápcsövön át beve­zetett gyöngén savanyított folyadékkal tölt- I jük meg. (Ily gyöngén savanyított folyadék j •pl. az ércömlesztésnél fejlődő, a fémkohá- j szatban igen kellemetlen kénes füstökben I lévő kénsav és kénessav föloldása útján J kapott savtartalmú oldat.) Az osztályozó készülékek az (N) kígyós csővel vannak el­látva, mely rendkívül sok, kis gőzkibocsátó nyílással bír úgy, hogy miután a folytonos gőzsugarak a savanyított folyadékot élénk mozgásban tartják és annak hőmérsékletét mindinkább növelik, a sav erélyesen hat a porított érceket körülvevő gázfejlesztő anyagra, miáltal bőséges gázbbuorékok az értékes ércek részecskéi által kifejtett fö­lületi feszerők behatása alatt saját kis ha­táskörletükben magukhoz vonzzák mind­ezen részecskéket és a szabad gázzal együttműködve a savanyú folyadék erélyes pezsgését idézik elő és ezeket a részecské­ket folytonosan a folyadék fölületére vi­szik, ahol kizárólag az értékes ércekből álló kis gömbök úsznak úgy, hogy ezek az osztályozó készülékek fölső részén, illetve kerületi szélein túlfolyván, az (F) gyűjtő­tartányba jutnak, míg a többi ércrészecs­kék a (H) kibocsátó csöveken át folytonosan a hulladéktartányokba kerülnek. Az ismertetett eljárással az értékes ér­ceknek az értéktelen ércektől való elkülö­nítését tökéletes módon érjük el. Emellett ez a folyamat oly gyors, hogy kisméretű osztályozó készülék is elegendő nagymeny­nyiségű érc osztályozására. Ezenfölül a savas folyadékot, mely az osztályozó készülékekből kiáramlik és az (F) tartányon át a (Gr) tartányban gyűl össze, a (P) szivattyú segélyével folytono­san visszavezethetjük ugyanazon osztályozó készülékekbe úgy, hogy annak keringése és működése állandó, mimellett egyébként a (D) tartány az esetleg szükségelt pótmeny­nyiséget szolgáltatja. A találmány tárgyát tevő eljárás első pillanatra hasonlóságot mutat két ismert eljáráshoz, nevezetesen az olajjal és vákuum­mal való osztályozáshoz, amennyiben a ta­lálmány szerinti osztályozásnál az értékes ércek részecskéit úszó állapotba hozzuk és ezáltal az értéktelen ércektől elkülönítjük. Megjegyzendő azonban, hogy a találmány szerint vízben oldható speciális anyagot használunk és abban a pillanatban, midőn az ezen anyaggal összehozott érceket sa­vanyított folyadékba visszük, az értékes ércek részecskéi a többitől különválnak és önmagukban számtalan gázbuborékkal vé­tetnek körül, melyek azokat a folyadék fö­lületére emelik. Ehhez képest a találmány tárgya az is­mert eljárásokkal szemben számos igen nagy előnyt nyújt. Nevezetesen igen egyszerű berendezést igényel és vele nagy teljesítő­képességet érünk el stb. mimellett csak ezen eljárással sikerült gyökerésen megol­dani a káros füstképződés elkerülésének fontos kérdését. Ezen előnyök közelebbi megjelölésére meg­említjük, hogy egyetlen 150—180 cm. át­mérőjű osztályozó készülékkel naponként egészen 50 tonnáig menő ércmennyiséget kezelhetünk. Az elmondottakból a következő eredmé­nyeket állapíthatjuk meg :

Next

/
Thumbnails
Contents