61912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényrostok föltárására

Megjelent 1913. évi december hó 5-én. 5 MAGY. g&v KIR. SZABADALMI J|||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61912. szám. XIV/a/1. OSZTÁLYEljárás növényrostok föltárására. KÜBLER GARL F. KERESKEDŐ BERLIN-WILMERSDORFBAN. > A bejelentés napja 1912 november hó 4-ike. Elsőbbsége 1911 november hó 11-ike. A növényrostok, különösen pedig a háncsrostok ipari fölhasználását eddig kevés kivitellel csak nagyon korlátolt mértékben és pedig csak egészen durva szövetek, gyékények vagy kötelek effélék készítésére foganatosították. Finomabb termékek előállítására a háncsrostokat, melyeknek, mint ismeretes, gyakran rendkívül nagy húzási szilárdságuk és nagy fényük van, nem alkalmazhatták, mert nem volt egyszerűen foganatosítható eljárás ismeretes, melynek utján a tiszta rostanyagot a hozzátapadó kéregtől egészen meg lehetett volna szabadítani a rost megsértése nélkül. Nagyon sok ismert és többé-kevésbé ismeretlen rostnövény létezik, mely a fölhám alatt vagy a levelekben nagyon értékes, eddig föl nem használt rostanyagot tartalmaz, például né- hány folyondárfaj, különböző tengeri növények, valamint az apocynaceák, különböző urticaceák, egyes hibiscusfajok és mások. A szilfa, nyírfa, hársfa, ananász stb. rostrétegei, egyes bromliaceák és más rostnövényfajok is tekintetbe jönnek. Jelen találmány szerint eljárást alkalmazunk, melynek segítségével ezen rostanyagot, mely rendesen nyalábtokban párhuzamos kötésben elfásodott vagy húsos növényszövetbe van ágyazva, összeköttetéséből kioldjuk és a kötőanyagot kicsapatjuk, anélkül, hogy magát a rostot megsértenők. Az eljárás háncsrostokat tartalmazó mindenféle növényanyagra előnyösen alkalmazható és különösen akkor jön tekintetbe, ha a juta, kender, len stb. földolgozásánál alkalmazott ismert pörkölési eljárások nem válnak be. Az eljárás foganatosítása a következő: a nyers háncsnyalábokat előnyösen azon alakjukban, melyben azokat a növényről lehuztuk, tehát a fölháromal (epidermis) és az úgynevezett hússal együtt vagy a legdurvább függelékektől mechanikai úton már megtisztítva a növény fajának megfelelően több napig vízben vagy előnyösebben szappan- vagy zsíremulzióban áztatjuk, míg a háncstest egészen és egyenletesen az áztató folyadékkal tele nem szívódott és minden kemény rész meg nem lágyult. Ezután a folyadékot lehetőleg tökéletesen lebocsátjuk ós a háncsanyagot mesterséges vagy természetes úton fagyási hőmérséklet alé vetjük. A pontos hőfok nem fontos, ha arról gondoskodunk, hogy a fagyási hőfokot az anyag minden részében élérjük. Ha az anyag jól áfchült .(kifagyott), azt hőhozzávezetés közben mossuk. Ezt előnyösen úgy végezzük, hogy az anyagot vízfürdőben esetleg kevés szappan vagy törökvöröaoíaj