61895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ingotok és más acélöntvények thermikus kezelésére

töltve, mely pl. alulról befúvott levegővel égettetik el. Az 5. és 6. ábrabeli példánál a fűtés az üreges tűzálló (A) hengerben spirálisan ter kercselt (a) huzalban keringő elektromos áram révén eszközöltetik. Aszerint, hogy milyen áramot használunk, a hőhatás vagy magában azja) huzalban vagy pedig indukció révén közvetlenül az íngotban létesíttetik-A 7. ábrából a készülékek alkalmazási módját ismerjük meg. Ha az ingót anyagát képező összes acélmennyiséget betöltöttük a formába, a fűtőhüvelyt a 7. ábrán telt vonásokkal jelzett legalsó helyzetben műkö­désbe hozzuk. Mihelyt a fűtőhatás érvénye­sülni kezd, a fűtőszerkezetet fokozatosan megemeljük, amíg végül a pontozott (B) helyzetbe nem jut. A fűtés intenzitása, tartama, s a meg­emelés menete az adott körülményektől, pl. a forma anyagától, az acél öntési hőfokától és összetételétől stb. függ s tapasztalatilag állapítandó meg. Fölösleges utalni arra, hogy ha nem kell túlságos magas fűtési fokokat létesíteni, a formák anyaga fém pl. öntött vas is lehet, •de ez esetben is célszerű a forma belsejét tűzálló béléssel ellátni. Ha ellenben a fűtés­nek magas hőfokokat kell létesítenie, rész­ben vagy egészben tűzálló anyagból készült formákat használunk. Az ismertetett eljárás természetesen nem •csak ingotokra, hanem más acélöntvényekre is alkalmazható. Ahelyett, hogy a fűtőhüvelyt mozgatjuk alulról fölfelé, lehetne a fűtőszerkezetet úgy kiképezni, hogy' a formát annak egész hosz­szán körülvegye, de emellett szakaszos fű­tést tegyen lehetővé úgy, hogy először csak a fűtőszerkezet alsó zónáját a azután foko­zatosan a magasabb zónákat működtetjük s ennek révén először az öntvény alsó, azután pedig magasabban fekvő részeit hevítjük. Ezt könnyen érhetjük el: 1. szén fűtés esetén azáltal, hogy kü­lönböző magasságokban rendezünk el lég­bevezető nyílásokat, melyek zárása és nyi­tása révén tetszés szerinti magassági zónában létesíthetjük az elégést; 2. gá z f ű t é s esetén több, különböző ma­gasságban elrendezett zárható gázlángzó alkalmazása által, melyeknek megfelelő zá­rása és nyitása révén bármily magassági zónában létesíthetjük a lángot, míg 3. elektromos fűtés esetén azáltal, hogy a huzal-tekercsnek fokozatosan bizo­nyos szakaszaiba bocsátjuk az áramot. Ezen utóbbi fűtési mód,jobb mégismerése céljából a 8. ábrabeli példára utalunk, mely a korábbi példáktól csak abban tér el, hogy a fűtőhüvely az egész formát veszi körül. Az alulról fölfelé haladó fokozatos fűtés létesítése céljából először pl. csak az 1, 2, 3, 4, 5 ós 6 huzalkanyarulatokat kapcsoljuk az áramkörbe, majd az (1) kanyarulatot ki-és a (7) kanyarulatot bekapcsoljuk, majd később a (2) kanyarulatot kapcsoljuk ki s a (8) kanyarulatot kapcsoljuk be úgy, hogy pl. ez esetben szinte hat kanyarulat (3, 4, 5, 6, 7,8) fűttetik, de a fűtés már magasabb szintben eszközöltetik, mint kezdetben. A kapcsolások ismert kommutátorok révén eszközölhetők. A fűtést úgy is lehetne végezni, hogy fo­kozatosan több tekercset kapcsolunk ugyan be, de az alsó kanyarulatokat azért nem kapcsoljuk ki. Természetesen minden oly esetben, mely­ben a fűtőszerkezetet az ingothoz képest elmozgatni nem kell, a szerkezetet az öntő­formához magához kapcsolhatjuk úgy, hogy esetleg a fűtőszerkezet egy közös testet ké­pez a formával. Nyilvánvaló, hogy mindezen esetekben a thermikus kezelés lényegileg egyforma s abban áll, hogy az ingót kihűlését alulról fölfelé haladó irányba vezetjük, míg eddig az ingót kihűlése a kerülettől az is felé haladó irányban ment végbe. SZABADALMI IGÉNY. ' Eljárás ingotok és egyéb acélöntvények ther­mikus kezelésére, Jellemezve azáltal, hogy az öntvényt annak megmerevedése előtt egy üreges hüvelyi képező fűfő­szerkezet révén az öntvény alsó részétől fokozatosan fölfeleié haladó irányban hevítjük. (3 rajzlap melléklettel.) PalL&a részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents