61886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnáló-, festékkötő-, máz, és mázpótlékanyagok, különösen rozsdaellenes anyagok készítésére

1*5 g. kromylkloridnak 20 g. toluolban való oldatával elegyítünk a azután az 1. példa szerint kezeljük tovább. A termék zöldesbarna színű s szilárdabb halmazállapotú, mint az erdeti zsír. 3. 20 g. folyós paraffint 1 g. kromylkloridnak 10 g. anilinban való oldatával keverünk ; az eleinte vörös oldat később zöldesbarna lesz. 4. 25 g. lenolajat 20 g. szénkénegben oldunk és 1 g. kromylkloridnak 10 g. szénkénegben való oldatával elegyítünk s azután i. szerint kezeljük tovább ; a termék zöldesbarna. 5. 20 g. sárga méhviaszt 20 g. terpentinolajban oldunk, { 20 g. toluollal hígítunk s 1 g. kromylkloridnak 20 g. szénkénegben való oldatával keverünk s a fönti módon kezeljük tovább. A termék sötétzöld színű s úgy a viasz mint a terpentin szagával bír. 6. 15 g. kőszénkátrányt 0-5 g. kromylkloridnak 10 g. szénkénegben való oldatával keverünk a a szénkéneget ledesztilláljuk; az eredetileg barnásfekete kátrány kékesfekete lett, sűrűbb és födőképesebb az eredetinél; kimázolva félannyi idő alatt szárad és keményedik meg mint a közönséges kátrány, rugalmasabb és nem létesít «könnycsöppeket». A nagyobb födőképesség folytán a termék kiadósabb; a kellemetlen szag lényegesen csökkent. A fönti kedvező sajátságok fokozhatok nagyobb mennyiségű kromylklorid hozzáadása révén, mint ezt a következő példa mutatja: 7. 30 g. kőszénkátrányt -oldószer nélkül 3'5 g. kromilkloriddal keverünk; a kátrány eközben gyönge gőzfejlesztés közben fölhevül. 8. 30 g. halzsírmaradékot 20 g. szénkéneggel higítva 0 4 g. kromylkloridnak 5 g. szénkéneggel képezett oldatával elegyítünk s a szénkéneget ledesztilláljuk s végül 120°-ra emeljük a hőfokot. Az anyag kellemetlen szagának nagy részét elvesztette. 9. 30 g. kőolajmaradékot 1 g. kromylkloridnak 20 g. szénkéneggel képezett oldatához keverünk s megfelelően kezeljük tovább.. A termék majdnem szagtalan lett. 10. 30 g. nyers kőolajat 1 g. kromylkloridnak 20 g. szénkéneges oldatával elegyítünk, s azután 120°-ig hevítünk; a termék elvesztette specifikus petroleumszagát. 11. 50 g. raffinált kőolajat 2'5 g. kromylkloridnak 20 g. szénkéneges oldatával keverünk, szűrünk, a szűredékből a szénkéneget kihajtjuk és 90°-ra hevítünk; a termék zöldesszürke színű. Az ily módon nyert olajkromvegyületek savakkal és alkáliákkal szemben igen nagy ellentállóképességgel bírnak s mázoló vagy impregnáló anyag gyanánt alkalmazva, a. vastárgyakat igen hosszú ideig megóvják a rozsdától. Az eddigi hasoncélú anyagoktól abban térnek el, hogy a vassal valószínűleg kémiailag egyesülnek, mert a fölkefélés és a gyorsan történő számadás után nem vehötőészre a vason semmiféle «réteg», míg az eddigi védőanyagok réteg alakjában tapadtak csak a vason. Az ilyen olajkromvegyületekkel kezelt vas szép fekete színt nyer^ mely csak ráspollyal vagy köszörüléssel távolítható el. Az ilyen vas tehát a száradás után nincs észrevehető mázréteggel borítva, de érzéketlen lett a nedvesség és a gázok behatásával szemben. Minthogy az olajkromvegyületek a vassal homogén módon egyesülnek, annak összes fölszini mozgásait követik úgy, hogy nem lépnek föl az eddigi védőmázaknál ismert hátrányok, mint a repedezés, lepattogzás, stb. öóoldatokkal (tengervíz) szemben is teljesen indifferens áz. így kezelt vas. Az olajkromvegyületek egy további előnye az, hogy a már roszdás vas a vejük eszközölt impregnálás után nem rozsdásodik tovább, mert a gázok és a nedvesség további behatása meggátoltatik. -