61862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem állékony testek egyensúlyozására
7 — mely a precessziót előidézni törekszik. A gyroskopkeret és kerettartó közötti reakció szintén arányos a zavaró erőpárral. A gyroskopoknak középállásukhoz képest való elhajlása az ezen eltérést előidéző erőpár nagyságától és azon időtől függ, mely alatt ezen erőpár működik. Eszerint a gyroskopok szögeltérése a zavaró erőpár hatásának időtartamát jelzi. Ebből az következik, hogy alkalmas berendezések segélyével a gyroskopkeret és kerettartó közötti reakcióból két komponensből összetett erő vezethető le, melyek közül az egyik a zavaró erőpár nagyságától, a másik pedig a zavaró erőpár működésének időtartamától függ. Ennek folytán ezen komponensekkel a gyroskopoknak középállásukból való eltolatásától és a precesszió sebességétől eredő komponensek helyettesíthetők. Ezekhez esetleg még a precessziómozgás alkalmával föllépő elháríthatatlan súrlódásból eredő komponens is hozzájárulhat. Egy ötödik kiviteli alaknál egy keretben két gyroskop van elrendezve, mely épp úgy, mint a harmadik kiviteli alak szerint, egy kettős fogasrúddal és egy munkadugattyúval van ellátva, mimellett a keret a henger és a kettős fogasrúdnak a jármű hosszában fekvő közös tengelye körül foroghat. A keret egyik vagy mindkét vége alatt alkalmas szerkezetek vannak elrendezve, melyek révén a gyroskopkeret és a keretet tartó járműtest közötti reakcióból oly komponensek vihetők át, melyek a zavaró momentum nagyságától és azon egész időtől függnek, mely alatt ezen zavar hat. Ezen komponensek, melyekhez esetleg a már említett súrlódásból eredő komponens is járulhat, a szelepek működtetésére fordíttatnak úgy, hogy a gyroskopok preceszsziója szabályoztatik a nem állékony test egyensúlyának helyreállítása céljából. Egy hatodik kiviteli alak szerint a keret épp úgy, mint az ötödik kivitei szerint, két gyroskoppal van ellátva, azonban a kettős fogasrúd ós a munkadugattyú hiányzik, míg a gyroskopkeret és járműtest közötti reakcióból levezetett komponens a munkafolyadékot szabályozó szelepek működtetésére szolgál, miáltal a test súlypontja alátámasztási pontjához viszonyítva, eltolatik. Az utolsó négy kiviteli alaknál említett a súrlódástól eredő komponens az első kiviteli alaknál leírt dörzskapcsolóberendezés révén vihető át. Az utolsó négy kiviteli alaknál föl van tételezve, hogy az (m) keret egy csap körül szabadon foroghat. Ezen elrendezés azonb&n nem lényeges, mert egyes esetekben az (m) keret a jármű keretével szilárdan köthető össze, mely esetben az (m) keret és a járműtest közötti reakcióból eredő erő alkalmas berendezések segélyével vihető át. Egy hetedik kiviteli alak szerint (10— 12. ábra) egy (m) főkeretben két gyroskop van ágyazva, mely keret a (8, 8) csapok révén a (9, 9) testben forgatható, úgy, hogy a járműben egy hossztengely körül lengő mozgást végezhet. A súlyos (b, b) tárcsákat a főkeretben elrendezett kisebb (c, c) keretek hordják. Ezen kisebb (c, c) keretek (20) karokkal (10—12. ábra) vannak ellátva, melyekben (21) csúszódarabok a gyroskopok tengelyével összeeső sugárirányban vannak vezetve. A (21) csúszódarabok lefelé nyúló (22) hengeres csapokkal vannak ellátva. A (7) járműtestre (24) tartók vannak erősítve, melyeknek vízszintes fölületére a gyroskoptengelyek, vagy ezeken alkalmazott hüvelyek, ha azokon nyomás mellett gördülnek, súrlódás folytán hatást gyakorolnak és oly erőt fejtenek ki, mely a gyroskopok precesszióját « növelni igyekszik. A gyroskoptengely vagy egy ezen alkalmazott hüvely helyett egy fogaskerékművel összekötött és vele forgó (25) rész is használható súrlódó gyűrű gyanánt a precessziómozgás támogatása céljából. A gyroskopok középhelyzetének egyik oldalán a köralakú (26) horony (11. ábra), másik oldalán pedig a befelé hajlított spirálalakú (27) horony, van elrendezve. Ezen horony mélysége a kiugró (28) karima által van határolva. Midőn a gyroskop' lengő mozgást végez, vagy ha az függőleges ten-