61862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem állékony testek egyensúlyozására

— 5 Ha a (43) tengelyt a (44) fogantyúval elforgatjuk, akkor az ürös (u) tengely az , (r) tartányhoz képest fölemeltetik vagy sülyesztetik és ha ez helyes magasságba állíttatott, a (43) tengely egy állítóberen­dezés segélyével helyzetében rögzíthető. Az eddig leírt kiviteli alakoknál a sze­lepek vagy effélék három erő által szabá­lyoztatnak, mimellett az egyik erő a gyro­skopoknak középállásukból való eltolatásuk mérvétől, a második a precessziómozgás elháríthatatlan súrlódásától és a harmadik a precessziómozgás sebességétől függ. Amily mértékben aránylik a precessziómozgás se­bessége a pr ecessziót előidézni igyekvő za­varó erőpárhoz, ugyanoly mértékben ará­nyos a gyroskop vagy gyroskopok (m) tartókerete és a keretet hordó jármű (7) teste közötti reakció is a zavaró erőpár­hoz és ennek következtében a precesszió­mozgás sebességéhez. Ennélfogva a fönt említett harmadik, vagyis a precesszió­mozgás sebessége által előidézett kompo­nes a gyroskopkeret és alátámasztása kö­zötti reakcióból eredő komponenssel helyet­tesíthető. Egy harmadik kiviteli alak szerint (7—9. ábra), melynél az egyensúly hasonlóképen a precesszió szabályozásával éretik el, egy alkalmas (m) keret van alkalmazva, mely az első kiviteli alaknál használt gyroskop­pár fölvételére szolgál. A gyroskopok füg­gőleges tengelyek körül szabadon forog­hatnak és a forgó súlyos tárcsák fölvéte­lére szolgáló (c, c) keretek fogasívekkel vannak ellátva, melyek a gyroskopok két oldalán elrendezett (g, g) hengerekben mozgó dugattyúk segélyével hosszirányban mozgatható kettős fogasrúdba kapaszkod­nak. Ezen hengerek tengelyei és a fogasrúd a jármű hossztengelyével párhuzamosak. Ennek folytán a gyroskopot tartó (m) ke­ret a járműhöz képest keresztirányban fek­szik. A gyroskopot tartó (m) keret a (9, 9) tartókban ágyazott (8, 8) csapokon van ágyazva, melyeknek tengelye a hengerek és a fogasrúd tengelyével egybeesik. Ily módon az (m) keret egy, a hengerekkel és fogasrúddal közös tengely körül a jármű­höz képest lengő mozgást végezhet. Az első kiviteli alak módjára a komprimált levegő vagy más munkaközeg be- és leve­zetésére (k, k) szelepek vannak alkalmazva. Az orsót mozgató állítóemeltyű ezen kivi­teli alaknál szintén három erő által lesz mozgatva. Ezek közül két erő ugyanaz, mint az első kiviteli alaknál, nevezetesen egyrészt azon erőkomponens, mely a gyros­kopnak középállásából való eltérítéséből és azon komponens, amely a precessziós moz­gás alkalmával a meg nem gátolható súr­lódásból származik. A harmadik kompo­nens ezen kiviteli alaknál nem a szívós folyadékkapcsolótól ered, hanem az (m) gyroskopkeret (7. ábra.) és a jármű (7) teste vagy a jármű azon része közötti reakcióból, melyre a (8, 8) csapokat hordó (9, 9) tartók támaszkodnak. Ezen reakciókomponens következő mó­don vihető át: A forgathatóan ágyazott (m) gyroskop­keret egyik vége alatt és a jármű (7) teste, illetőleg a csapágyat tartó rész fölött a (10) mérlegrúd van ágyazva, mely normális helyzetében vízszintesen fekszik. Ezen mérlegrúd a (11) támasztékon forgó moz­gást végezhet. A mérlegrúd egyik vége a (12) rúd révén a (13) csuklóval van ösz­szekötve, mely az (m) gyroskopkeret vé­gén a mérlegrúd fölött van elrendezve. A (10) mérlegrúdnak másik vége — mely a (g) henger alatt végződik — a (14) rúd révén a hengert szabályozó szelep alatt forgathatóan ágyazott (15) emeltyűvel (9. ábra) van összekötve. Ezen emeltyű a hen­gereket szabályozó (k) szelepeket működ­teti. Ebből következik, hogy ezen kiviteli alaknál a részeknek elrendezése olyan, hogy azon erő, mely a gyroskopoktól szár­mazik és mely a járművet átbillenő erők ellenében hatni igyekszik, a mérlegrúd és a függélyes (14) összekötőrúd révén a sze­lepeket működtető (15) emeltyűre átvi­hető. Az emeltyűk viszonylagos méretei olya­nok, hogy a (15) emeltyű által a szelep­orsókra átvitt erők a (12) rúd által át-

Next

/
Thumbnails
Contents