61855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és telep téglaárúk, műkövek ércek szárítására éghető kemencék és más tüzelőberendezések füstgázai által

A körkemencéből vagy másféle kemen­céből vagy gőzkazántól, hőteleptől illetve valamely tüzelőberendezésből jövő füstgázo­kat vagy meleg levegőt az (a) bevezetőcsa­torna a (b) tisztító vagy kondenzációs kam­rába vezeti. Ezen kamrának két vagy több {c) betolóajtaja van, melyeken át égetett meszet, vasoxidot, vizet, horzsakődarabokat vagy más lyukacsos testeket adagolunk a (d) fészekbe és ezeket időnként megújítjuk. A káros anyagok, kénvegyületek, esetleg vízgőz, kivéve por, kiválasztására való el­nyelő anyagokat az (e) párkányokon kis serpenyőkbe helyezhetjük. Miután a gázok egy vagy több tisztító­kamrán áthaladtak, az (f) elosztócsatornába jutnak és innen egy vagy több egymás mel­lett lévő (g) szelep vagy (h) tolóka útján szabályozva a szárítókamrák (i) bevezető­csatornáiba áramlanak. A gázok az (i) csa­tornákból vagy (k)-nálnagy keresztmetsze­ten át és az (1) szárítók kiindulási végénél ezek hossztengelyéhez rézsútosan áramol­hatnak ki vagy esetleg csak a szárítók fe­nekében lévő szűkebb (m) nyílásokon át, illetőleg mindbét úton. Azáltal, hogy pl. két (g) szelep van két egymás mellett lévő (f) elosztócsatornában elrendezve, mely csatornák közül az egyik a rajzban szakadozott vonalakkal van föl­tüntetve, lehetséges, hogy a szárítókamrákba egymásután vagy fölváltva meleg levegőt vagy füstgázokat vagy különböző részekből kevert gázokat vezessünk be, ami pl. érzé­keny szárítandó anyagnál nagyon fontos, amennyiben ily anyagok szárításánál előbb kisebb hőfokú meleg levegőt bocsátunk be és csak ezután vezetjük be a füstgázokat; ez a szomszédos kamrák üzemét nem be­folyásolja. A füstgázok az (1) kamrákban szétoszla­nak, a betett Bzárítandó darabokat szárítják és egészen vagy részben vízgőzzel telítve a nyilak irányában az (n) szelepeken át az (o) gyűjtőkamrába kiáramlanak, mely a szá­rítócsatornák tetőzetén van elrendezve. Az {o) kamra mellett van az (o') ki vezetőcsa­torna, a szárítókamrák mellső végénei a két JJ, p') csatorna, a középen pedig a (q) csa­torna. Az (o) kamrában egymással szemben két harántirányú (r) tolóka, az (o') csator­nában a megfelelő (s) tolókák, a (p) csator­nában a (t) tolókák és a (p') csatornában az (u) tolókák vannak elrendezve. Az (o) csatornában az (n) szelepek, az (o') csator­nában a (v) szelepek, a (p) csatornában a (w) szelepek, a (p') csatornában az (x) sze­lepek vannak alkalmazva. Ha a mellső (1) csatornában áthaladt és vízgőz fölvételére még képes gázokat tovább akarjuk kihasz­nálni, azokat a második csatornába vezet­jük át. Az (r2) tolókát, valamint az (s2) to­! lókát zárjuk és a (v2) szelepet, valamint az 1 (o') csatornát nyitjuk úgy, hogy a gázok a második (1) csatornába áramlanak, föltéve, hogy a (p) csatornában az ellenkező végé­nél lévő (w2) szelep a szükséges huzat lé­tesítése céljából nyitva van. Ha a gázokat még tovább akarjuk föl­használni, a (p') csatornában lévő (x3) sze­lepet nyitjuk, mire a gázok az esetben, ha az ezen csatornában lévő (t) és (u) tolókák zárva vannak, a harmadik szárítócsatornába léphetnek. A függőleges (y) tolókák arra valók, hogy általuk minden egyes kamrában a huzat irányát igazítani lehessen. Ezen tolókák szilárdan lehetnek beépítve vagy a szárí­tandó anyag betevésénél a csatornák végein, a tetőzeten vagy magán a szárítandó anya­gon erősíthetők meg. Ha a gázok a megfelelő szelepeken át az (o, o', p, p'j gyűjtőkamrákba vagy csator­nákba jutottak és azokat szárításra többé nem alkalmazzuk, a (z) gyűjtőcsatornába jutnak és innen vagy az (1) kéménybe vagy a (2) ventilátorba áramlanak. Mindkét be­rendezés akár együtt, akár önállóan alkal­mazható huzat létesítésére. A szárítókamrák töltése ismert módon le­rakó kocsik útján eszközölhető úgy, hogy 80—100 darabot tartalmazó 8—20 réteg egyszerre rakható be a szárítókamrákba. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás téglaárúk, műkövek, ércek szárí­tására égető kemencék és más tüzelő-

Next

/
Thumbnails
Contents