61832. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműveknek vagy más labil egyensúlyban lévő testeknek pergettyűhajtás által álló helyzetben való tartására

hogy a 3 és 4 emeltyűk hossza egyenlő, A 6 pont azonban a szervomotor áltál előre és hátra eltolatik és ezáltal a 12 rúgó által befolyásolt emeltyűkar megváltozik úgy, hogy tehát a pörgettyűre ható pótnyomaték a szervomotor által, azaz a pörgettyű előnyomulási sebességétől függően szabályoztatik. A találmány azonban oly módon is foganatosítható, hogy a rugalmas átvivőtag, — mely a szervomotor és a gyroskop között rendeztetik el (a 12 rúgó), — egyidejűleg arra hasznosíttatik, hogy maga a gyroskop tetszésszerint labillá vagy stabillá tétessék. Ezt azáltal érjük el, hogy azt az emeltyűkart, amelyre a rúgó (különböző közbenső 7, 10, 11 tagok közvetítésével) hat a gyroskopkereten megerősített 3 emeltyűnél hosszabbra vagy rövidebbre készítjük. Ez a 2. ábrán van föltüntetve. Ebben az M = P . a . T, melyben T = amiből következik, hogy ha b — a = e M = P . £ . x + P . a . 0 (l — M jelöli a pörgettyűnek lengéstengelye körül való elforgatására ható nyomatékot, P a fölfelé ható, a rugóból kiinduló nyomóerőt; a és b jelentősége a rajzból látható, míg és 0 a két jelölt szöget jelenti. A M = P . a . T és x = ^ • $ viszonyok igen kis 0 és % kilengések részére érvényesek, amint azt már említettem, mert mint ismeretes, igen kis szögek mellett maguk a szögek a szinus- vagy tangensfüggvénnyel azonosnak vehetők fel. A nyomaték tehát tényleg mindenkor két értékből tevődik össze, melyek egyike a szervomotor által vezérelt, rúd x. kilengésével és a másik a 0 pörgettyű-kilengéssel arányös. Ha e-t pozitívvá tesszük, azaz, ha a (b) rúd hosszabb az (a) rúdnál, akkor á föltüntetett elrendezésben a pöfgettyű stabil egyensúlyban van ágyazva. Ha elleöben (e) negativ, azaz rövidebb (a)-nál, akkor a pörgettyű fölfüggesztése labil (e = b —a). ábrában az egyes részek számok helyett betűkkel vannak jelölve, hogy az alábbi matematikai levezetések világosabbá tétessenek. Az 1. ábrán 3-al jelölt emeltyű a 2. ábrán (a)-val, a 4 emeltyű pedig (b)-vel van jelölve. Látható, hogy a 2. ábra annyiban tér el az 1. ábrától, hogy a (b) emeltyű hosszabb az (a) emeltyűnél, míg az 1. ábrán ez a két emeltyű egyenlő hosszú. Az ebből adódó működési módot a következő matematikai levezetés mutatja: Ha 0 a pörgettyűkilengést és x az 5 nyomórúdnak a középhelyzettől való kitérését jelöli, akkor kis 0 és x kilengések részére nyilvánvalóan a következő viszonyok érvényesek a P rúgóerő és az általa a pörgettyű fölfüggesztési tengelye körül létesített 16 nyomaték között I + ( 0 — X) és x = l • 0, | SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés járműveknek vagy más labil egyensúlyban levő testeknek pörgettyűhatás által álló helyzetben való tartására, jellemezve azáltal, hogy a pörgettyűkre beható póterők nem közvetlenül, hanem egy rugalmas közeg (pl. rúgó) közvetítésével hatnak a pörgettyűköpenyre, mely rugalmas közeg az erőforrás és a pörgettyűköpeny közé van bekapcsolva és mely oly emeltyűkarral hat a pörgettyűköpenyre, mely a póterők által állíttatik be. 2. Az 1. igénypont Síerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a pörgettyűre a rugalmas közeggel (rúgóval) együttesen ható póterők oly emeltyűkar segélyével hatnak, mely aképen van méretezve, hogy a rugalmas közeg (rúgó) a póterők szabályozásán kívül magának a pörgettyűnek stabilizálására vagy labilizálására is szolgálhat. (1 rajzlap melléklettel.) PAUAE RÉSZVÉMYTÁR6A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTtr*