61828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenféle járművek számára való fékkerekek előállítására

szögben rézsútosan hajlított alakot veszi föl. Azután a munkadarabot sajtónak megfele­lően alakított dugattyúi közé helyezzük, melyek a (c5) kettős lemeznek alakját a karimának az 5a. ábrából látható formájára változtatják át. Ahelyett, hogy a (c5) ket­tős lemezt először csak a 8. ábrán látható alakig hajlítjuk meg, lehet közvetlenül is az 5. ábrán látható alakból az 5a. ábrán látható alakra átmenni. Ha az 5a. ábra kettős lemeze csak annyira kell, hogy kiugorjék, mint a 9. ábrán föltüntetett kettős lemez, a kettős lemezt lehet megrövidíteni; de ha nagyobb mértékű kiugrást akarunk elérni, akkor a kettős lemezt nem kell megrövidí­teni. Míg az 5., 8. és 9. ábrák a kerék ke­rületének metszetét csak félig mutatják az 5a. ábra a feljes metszetet mutatja, pl. egye­nes karimával. Akár a 9. ábra, akár az 5a. ábra szerint van a vályúszerű keréknek egyik oldala meghajlítva, rendesen mégis először az 5. ábrán, látható alakból a 8. ábra szögalak­jára hozzuk és azután sajtó dugattyúi kö­zött állítjuk elő a végleges alakot, miáltal -a kettős lemeznek vagy a 8. ábra szerinti hajlított vagy pedig az 5a. ábra szerint való egyenes alakot kölcsönözzük. Minden esetben lehet az oldallapot a szükséges for­mába nyomni is, ámbár előnyösebb, a kere­ket sajtolással előállítani, mert a kerék •ezáltal jobb alakot nyer, miután a kettős lemezt nagyon erősen lehet összeszorítani. Az 5a. ábra a 11. ábra egyik oldalának felel meg, csak a (c7) hajlított karimát he­lyettesíti az (I) egyenes karima. Ha a kereket egyszerű karimával ellátott élekkel kell szerkeszteni, egyszerűen a ket­tős (c5) bádogréteget (5. ábra) megfelelően megrövidítjük, mire az áthajlítás után saj­tolószerszám alkalmazható. Ha esetleg a kereket nem kell (c5) kari­mákkal ellátni, valamint olyanokkal sem, melyek a kerékkel egy darabot képezve csak az egyik oldalon emelkednek ki, a leírt előállítási eljárásnak azon része, mely érre vagy egy kerékfél előállítására vonat­kozik, elhagyható. A hengeres (cl) részt tehát már kezdettől fogva a szükséges agy­átmérőnek megfelelően méretezzük és köz­vetlenül a (c3) perembe visszük át. Vályú­alakú vagy más alkalmas alakú különleges abroncsot megfelelően alakított kerékre kö­röskörül rá lehet hegeszteni vagy más al­kalmas módon ráerősíteni. A találmány szerint korongkerekek kül­lők nélkül állíthatók elő, melyet azután kerek kidomborodásokkal és szükség esetén előrehajlított vagy karimaszerű élekkel lá­tunk el. Az utóbbi esetben a kerékkoron­gok lapos gyűrűalakot kapnak, mely a ke­réknek oly látszatot ad, mintha a küllők el volnának hagyva és a (d) fémfalak mind­egyik kerékfélben összefüggenének. A ke­rékfelek egymással összeszögecselhetok vagy csavarok által köthetők össze. A 13. ábra szerint az üreges abroncsot egyik oldalon maga a kerékkoszorú képezi a hajlított (g) peremmel, valamint a kerek levehető (g2) lemezzel, mely az előrehajlí­tott (gl) résszel van ellátva és a kerék má­sik oldalán a keréken áthatoló (h) csavarok által van megerősítve. A 14. ábra szerint a (g2) lemez a (g3) fenékkel van ellátva, mely oldalról a keréktalp fölé nyúlik és lehetővé teszi a fenéken megerősített abroncsnak a lemezzel együtt való levételét, ha a lemezt eltávolítjuk. Ezen lemez mindkét esetben bádogból állhat, mely a kerékabroncs egyik oldalát fogva tartó (gl) élnél át van haj­lítva. A (g3) rész az áthajlított bádog meg­hosszabbítása. A 15 ábra oly keréktalp keresztmetsze­tét mutatja, melybe különleges alakú ab­roncs tolható be. Ezen ábrán az üreges ke­rékküllők külső végei is láthatók. Az eljárás legközelebbi szakaszát a 16. ábra mutatja, melyen a minden oldalán egyenlő keresztmetszetű (jf abroncs a be­felé hajlított keréktalpakban fekve lát­ható. A 17. ábra szerint a vályú a kerék talp­végek által tökéletesen rögzítve van és a kerék légabroncs befogadására kész, A 18—20. ábrákon más foganatosítási alak látható, melynél a (j) abroncs végei­nek keresztmetszete áthajlítás által meg van kétszerezve.

Next

/
Thumbnails
Contents