61800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényrostok oldatainak előállítására és ipari fölhasználására
Megjelent 1913. évi november hó 25-én. MAGY. KIR. SZABADALMI Kn HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 61800. szám. XIV/a/l. OSZTÁLY Eljárás növényrostok oldatainak előállítására és ipari fölhasználására. MÜLLER KÁROLY ANTAL GYÁROS ÉS DR WOLF DÁVID ÜGYVÉD TEPLITZ-TURNBAN. A bejelentés napja 1912 április hó 25-ike. A növényrostoknak bizonyos vegyi szerekben való föloldása és az oldatoknak ipari célokra való fölhasználása már ismeretes. A jelen találmány tárgya hasonló oldatok előállítására és azoknak új alakokban való fölhasználására szolgáló eljárás. A találmány szerinti eljárást egy új oldószer, a cincum chloratum alkalmazása jellemzi, amely e téren jelentékeny haladást jelent. Egyrészt * ugyanis az oldáshoz szükséges idő rendkívül megrövidül, amennyiben átlag csak egyhuszad része annak az időnek, amelyet a korábbi oldószerek kívántak, másrészt pedig ezzel a szerrel a rostoknak tökéletes, maradék nélküli fölold ás a érhető el. Ez a szer még a csekély értékű rostanyagokat is tökéletesen föloldja, míg a régebbi eljárásoknál az anyagnak kisebb vagy nagyobb százaléka mindig föloldatllanul marad vissza. Továbbá figyelembe veendő, mint fontos körülmény az is, hogy az új szer az eljárás költségeit jelentékenyen csökkenti. Ami a kapott oldat további fölhasználását illeti, első sorban az jön tekintetbe, hogy az oldatból műselyem készíthető. Az új oldat sokkal jobb (szívósabb, tartósabb stb.) fonalakat szolgáltat, mint az eddig ismert oldatok és a belőle előállított selyemszövet eddig el nem ért hasonlóságot mutat a természetes selyemhez. További előny az is, hogy itt elmarad az ecetsav és hasonló készítmények alkalmazása., amelyekkel különben a műselyemnek szánt rostoldatokat utólagosan preparálni szokták. Az új oldatot vagy egyáltalában nem kell utólagosan preparálni, vagy pedig, ha erre szükség volna, e célra egy új reagens, a kálcium chloratum talál alkalmazást, amely szintén a találmány keretébe tartozik. Ez a szer még gyorsabban és alaposabban hat, mint az ecetsav, mert míg ez utóbbi csak egy hártyát alkot az i oldaton, addig az előbbi az oldatot telje-I sen elzárja. Mindenek előtt azonban a káros mellékhatások elmaradnak. Az ecetsav ugyanis a rostokat megtámadja, és azokat porhanyóssá és törékennyé teszi, amellett pedig a kapott terméket alaposan ki kell mosni. Az új szer ellenben teljesen közömbös marad és az oldatot vagy a kész terméket nem támadja meg. Az oldat mo-I lekulái megtartják természetes szerkezetűket és egészséges rostot szolgáltatnak,
