61783. lajstromszámú szabadalom • Megosztott fémtömítőgyűrű
hát vékonyított végén a belső gyűrűfölület j elkopásának arányában megrövidül. A gyűrű belső fölületei tehát a rúddal, valamint az illesztési réseken a homlokfölületek egymással szoros érintkezésben maradnak. A találmány tárgya bármely fémgyűrűre alkalkalmazható, azonban különösen kenőanyaggal töltött és a belső oldalon ennek kilépését megengedő nyílásokkal ellátott üreges fehérfémgyűrűkre alkalmas. A mellékelt rajzon a találmány tárgya egy kiviteli példában van föltüntetve, nevezetesen az 1. ábra ily gyűrűkkel ellátott tömszelence függőleges metszete, a 2. ábra két részgyűrűből összetett üreges gyűrű fölülnézete és részben metszete, a 3. ábra egy így megosztott gyűrű két összeillő vége távlati képben és széjjeltolt állapotban. Az 1. ábra szerinti tömítőszelence, tömítés fölváltva kenőanyaggal töltött és belső oldalékon kilépési nyílásokkal ellátott üreges (1) fehérfémgyűrűkből és tömör (2) és (3) gyűrűkből áll. Mindkét fajta gyűrű és pedig úgy az üregesek, mint a tömörek ékalakúak úgy, hogy az (1) üreges gyűrűk a (4) dugattyúrúd vagy tengely felé, a tömör (2) ós (3) gyűrűk pedig az (5) tömítőszelence falai felé szoríttatnak. A szorító hatás kifejtésére a tömítőszelence fenekén elrendezett ismeretes (6) rúgó szolgál. A föltüntetett kiviteli példánál a tömör (2) és (3) gyűrűk öntött vasból vagy rézöntvényből, az üreges (1) gyűrűk pedig fehérfémből valók. Lényeges hogy a (7) és (8) rézgyűrűk (2. és 3. ábra) a (9) illesztési helyeken egymással szorosan érintkezzenek, ami a tömör (2) és (3) gyűrűknek — mint azt (10)-nél látjuk — nincsen úgy, minthogy ezek a részgyűrűk a tengelytől elnyomatnak. Hogy a (7) és (8) részgyűrűk szoros érintkezése dacára az elkopásnál lehetővé tegyük az utánállítást, a részgyűrűk mindegyikén a. falak, mint azt (ll)-nél látjuk, vékonyítva vannak. Ez az ábrázolt kiviteli példán oly' módon történt, hogy az üreges gyűrűk falai az illető vég felé kúposán, illetőleg gúlaalakban szűkűlnek. A (12) záródugasz ezen gyűrűvégen megfelelő távolságban a részgyűrű belsejébe van áthelyezve úgy, hogy a vékonyfalú gyűrűvégek a (12) dugaszon kívül kerülnek. A másik részgyűrű illeszkedési (13) vége a szokásos módon van kiképezve, vagyis a részgyűrű ezen a végen rendes falvastagsággal bír és ennek megfelelően a záródugasz is itt rendes helyén van. Minben további nélkül világos, hogy a vékony (11) falak a kicsiszolódott [gyűrűk utánállításánál a (13) végek illeszkedő rendes falvastagsága által összenyomatnak úgy, hogy ez az utánállítás a gyűrűk szoros érintkezése dacára lehetséges. Ahelyet, hogy a falak megvékonyítását azok kúpalakú megszűkítésével hozzuk létre, a falak végeit is lehet a falak többi részéhez képest lépcsőzetesen kiképezni úgy, hogy a vékonyítás az illető gyűrűvég valamennyi pontján egyenletes lesz. Ahelyett továbbá, hogy egy részgyűrű egy-egy végét ily módon falazatában megvékonyítsunk, a részgyűrű mindkét végét is lehet vékonyított falakkal ellátni és ezt a részgyűrűt azután egy rendes részgyűrűvel összehozni, a kiviteli példán föltüntetett módozat azonban rendszerint azért ajánlatosabb, mivel ekkor csak egyfajta részgyűrűt kell előállítani, melynek egyik vége vékonyított fallal van ellátva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fehérfémből álló megosztott tömítőgyűrű csőszerű üreges végekkel, azáltal jellemezve. hogy a részgyűrűknek egymáshoz illeszkedő végei közül legalább az egyik vékonyfalú úgy, hogy ezek a vékony falak a hozzáilleszkedő gyűrűvég nyomása vagy a végek rezgő egymásrasurlódása által a belső gyűrűfölület elkopásának arányában összenyomódnak vagy elkopnak. Az 1. igényben védett megosztott tömítőgyűrű foganaíosítási alakja azáltal jellemezve, hogy a gyűrű illeszkedési végei a gyűrű belsejéből való anyagelvétel által vannak megvékonyítva úgy,
