61768. lajstromszámú szabadalom • Kikapcsolószerkezet mótorral hajtott talajmegmunkáló gépekhez

lévő (pl) golyós csapágyhoz támaszkodik. Az (1) rúgó hátsó vége az (y) keretre erősített (n) csapágybakhoz, mellső vége pedig a (h) csigatengelyre helyezett és az eléje csavarolt (k) csavaranya által biztosított (i) tárcsához támaszkodik. Ha a csiga ezen helyzeténél a csigakerék tengelyét kézzel vagy kézzel vezérlendő motoros berendezés segélyével oly értelemben forgatjuk, hogy az a csigát a berajzolt (w) nyíl irányában magával viszi, akkor az (a) emelő alsó karjának hátrafelé emelkedő vége az (x) keret mellső végét fölemeli, míg egyidejűleg a fölső emelőkarnak előre és lefelé mozgó vége az (e) vonószerv közvetítésével az (x) keret hátsó végét emeli föl. Az (x) keret tehát a rajta megerősített eszközökkel együtt önmagához párhuzamosan maradva körívalakú mozgást végez oly módon, hogy az eszközök először kissé hátra mozognak, miáltal a föltartott eszköz az akadálytól elszabadul és csak azután emelkednek föl. Ellentétes irányú elforgatásnál, vagyis a (v) nyíl irányában való forgatásnál az (x) keret az eszközökkel együtt ismét a talajra sülyed és először lazán ráfekszik a földre és a megmívelt talajnak az eszközöket rézsútosan lefelé szorító ellennyomása következtében hatol be mélyebben a földbe, amint azt az 1. ábrából látjuk, ahol (u) a még meg nem munkált talaj fölszínét, (z) pedig a húzott barázda alsó határvonalát jelöli. Ha munka közben az eszközök egyike például szántás közben az ekevasak egyike nagyobb kőbe vagy egyéb, nehezen legyőzhető akadályba ütközik, az ekkor föllépő ellennyomásnak az a törekvése, hogy az ekevasat és vele az (x) keretet föltartsa, vagyis az (y) főkerettel szemben hátrafelé nyomja. Ha ez a mozgás tényleg létrejön, az (a) szögemelő a (w) nyíl irányában elforgattatok és az (x) keret a leírt módon fölemeltetik. Az (a) emelővel együtt a (c) csigakerék is elforog és a (d) csigát az (1) rúgó nyomása ellenében hátrafelé húzza. Mindezek a mozgások azonban csak akkor következnek be, ha az akadály által kifejtett ellennyomás elég nagy arra, hogy az (1) rúgó nyomását legyőzze. A rúgó erősségének kellő megválasztása által tehát abban a helyzetben vagyunk, hogy a kikapcsoló készüléket kiiktató ellenállás nagyságát tetszés szerint megállapítsuk. A (h) csigatengely hosszirányú elmozgásánál az (i) tárcsa a nyomórugót körülvevő (m) védőtok gyűrűalakú belső (ml) ütközőjéhez ütközik úgy, hogy ezt a tokot is hátraviszi magával. A tokkal együtt az ezzel szilárdan összekötött (o) elzáró födél hátrahuzatik és a (ql) gyűrűs horony útján magával viszi az (y) kereten az (r) csapnál ágyazott és a (q2) csúszópeekekkel ellátott (q) villát, melyen az előremenő (t) vonószerv van megerzsítve. Ez a vonószerv a hajtógépet vagy a gép hajtókészülékének kapcsolóművét kiiktatja úgy, hogy az eszközök fölemelkedésével egyidejűleg az egész gép megáll anélkül, hogy a munkást igénybe venné; ily módon tökéletes üzembiztonságot érünk el. Ismeretesek ugyan már készülékek, melyek a hajtó kapcsolóművet egy rúgó által tartott eszköznek kőbe vagy effélébe való ütközésénél kiiktatják. A találmány tárgyánál azonban ez a kikapcsoló szerkezet a kiemelő készülékkel van összekötve. Az akaáály eltávolítása után a vezető a gépet minden további időveszteség nélkül ismét megindíthatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kiemelő szerkezet motorral hajtott talajmegmunkáló gépek eszközei számára, azáltal jellemezve, hogy az ellennyomás, melyet egy a földben fekvő akadály az eszközre kifejt, rúgóhatás ellenében kétkarú (a) emelőt forgat el, melynek alsó karja közvetlenül a talajmívelő eszközök (x) keretének egyik végével a (j) csapnál csuklósan van összekötve, az emelő fölső karja pedig ezen (x) keret másik végét az (e) vonószerv közvetítésével fölhúzza. 2. Az 1. igényben védett kiemelő szerkezet foganatosítási alakja kapcsolatban a mó-1 tor számára való kikapcsoló készülékkel,