61751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép dohányleveleknek a szárról, ill. az ezekről való lefosztására

tetve. A tárcsák nagyjában köralakúak és mindegyik tárcsa kerületén négy, egymástól egyenlő távolságban fekvő (14) bevágás van kiképezve, amelyek lényegileg V-alakkal bírnak, azonban egyik faluk nem egyenes, hanem a (15) helyen szögben le van metszve. Ezen lemetszett élek a tárcsák forgásakor először találkoznak egymással és egy fönt nyitott rovátka vagy fogköz alsó éleit alkotják, amely a levelek szárának fölvételére szolgál. Mindegyik tárcsa közepén az aránylag nagy átmérőjű (16) nyílás van kiképezve, amelyből sugárirányban négy egyenlő távolságban fekvő (17) hasíték indul ki. Ez utóbbiak kifelé folyton szűkülnek úgy, hogy külső végükön keskenyebbek, mint belül. A (17) hasítékok között továbbá (18) nyílások vannak a tárcsákon kiképezve, amelyeken ezen nyílások átmérőjénél kisebb átmérőjű (19) csapok vagy szögek haladnak át. A tárcsák, amelyek közül a (19—21. ábrákon csak a (9) tárcsák vannak föltűntetve, két tartó között foglalnak helyet, amelyekhez képest a tárcsák korlátolt mértékben elfordulhatnak és bármelyik sugaruk irányában el is tolódhatnak." Az egyik tartó egy külső oldalán csavarmenetekkel ellátott (20) hüvelyből áll, amelynek egyik végén a (21) gyűrűs karima van kiképezve. A másik tartó e hüvelyre a (21) karimával átellenben lazán illesztett (22) gyűrűből áll, amelyet a hüvelyre csavarolt (23) anya tart a karimához képest a kellő viszonylagos helyzetben. A (21) karima és (22) gyűrű átellenes falaiba sugárirányú (24) mélyedések vannak vágva, amelyek külső végükön szélesebbek mint belül, és (25) nyomó csavarrugók fölvételére szolgálnak, amelyek egyik végükkel a (20), hüvely köpenyfolületéhez, másik végükkel pedig a (9) tárcsák (17) hasítékainak külső végeihez támaszkodnak, minek következtében a tárcsákat rendes körülmények között a gyűrű forgástengelyéhez képest központos helyzetben tartják. A (9) tárcsák lazán ülnek a (21) karima és a Í22) gyűrű között és könynyen belátható, hogy a tárcsák a (25) rugók engedékenysége következtében bármelyik sugaruk irányában eltolódhatnak és a gyűrűhöz képest korlátolt mértékben el is fordulhatnak. A (22) gyűrűre és a (23) csavaranyára a (26) agy van szerelve, amelynek négy sugárirányú (27) küllője a lényegileg félhengerköpeny alakjával bíró (28) vezetékben végződik. A (26) agyak által hordott (08) vezetékek a (9) tárcsák szomszédságában feküsznek és az egyik (9) tárcsával szomszédos vezetékek valamivel nagyobb átmérőjűek (19. ábra) mint a másik tárcsához tartozó vezetékek. A (4, 5) és (6, 7) tengelypárökra szerelt (3) és (9) tárcsapárokban az egyes tárcsák ellentétes irányban forognak és ennek folytán a (14) bevágások csúcsai vagy legbelső sarkai a megfelelő tárcsapár tengelyeinek középvonalain átfektetett vízszintes síkban olyan viszonylagos helyzetbe kerülnek, hogy a tárcsák, illetőleg a bevágások csúcsai között egy szűk nyílás marad, amelyekbe a lefosztandó levelek szárai illenek be. A levélszárak már annakelőtte lépnek be a (14) bevágásokba, mintsem két-két ilyen bevágás átellenes szélei egymást átfödnék és akkor távoznak el közülök, amidőn már elváltak egymástól. A gépnek ez a része és működési módja igen könnyen megérthető a 19. ábrából, amelyen a tárcsák viszonylagos forgási irányát nyilak jelzik. A (28) vezetékek arra szolgálnak, hogy a levelek tövét és a levélszáraak vele szomszédos részét munka közben lazán közrefogják és így megakadályozzák, hogy a levelek a tárcsához képest szög alatt álljanak be és ennek folytán a szárak olyan szög alatt nyúljanak ki a tárcsák külső vagy bátsó fölületéből, hogy ne legyenek megragadhatók az alább részletesen leírt fogószerkezet által. A (25) rugók alkalmazásának célja abban áll, hogy az átellenes tárcsák kivágásai által közrefogott nyílás kitágulhasson és több levél szárát is befogadhassa egyszerre, ha véletlenül két vagy több levél vezettetnék a rendes egy levél helyett a tárcsákhoz. A rugók egyúttal a tárcsáknak némi medő és kiegyenlítő mozgását is megengedik, hogy önműködően al^