61749. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos készülékekhez, mint kapcsolókhoz, biztosítékokhoz stb. a fényívek térbeli kiterjedésének megszorítására
•van föltiintetve és mint azt kísérletek igazolják, a készüléken magasan túlemelkedik. Ezen kapcsolónál a fényív gyorsabb eloltására mágneses mező van alkalmazva, mely -bizonyos körülmények között a találmány tárgyát képező kapcsolóknál is alkalmazásra találhat. A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett kapcsolónál á (3) fényív útjában magában véve ismert módon a (4) közfalak vannak elrendezve, melyek meggátolják, hogy a fényív -az 1. ábrán jelzett módon szabadon kifejlődhessék. A fényív a közfalak alsó élei körül huflámalakbau fekszik és a falak köpött addig emelkedik föl, míg hossza amegszakítási hossznak ismét megfelel. A megszakítási hossz ez esetben ezenfölül csekéyebb lesz, mint a szabadon kifejlődő fényivé, minthogy a fényívtől a közfalakon, különösen a fényív felé fordított éleken, meleg •alakjában energia vonatik el. Á 3. ábra a (4) közfalaknak hasonló célra való alkalmazását ismert szarvas villám- j íiárítónál mutatja. A közfalak száma és méretei úgy választhatók, hogy a fényív még -a maximális áramerősségnél is csak kevéssé, vagy egyáltalában nem emelkedik az elek-, trodacsúcsokon túl. Ezzel áz elrendezéssel -elérhető, hogy a fényív kis térre szoríttatik meg, dacára, hogy tulajdonképeni hossáa -akkora vagy közel akkora, mint a szabadon fölemelkedő fényívé. A közfalak célszerűen •nem éghető anyagból, mint vulkánaszbeszt•ből vagy efféléből állnak. Sok esetben a hatást azáltal fokozhatjuk, hogy a közfalaknak lehetőleg nagy hőkapacitást, illetve meleglevezető-képességet .adunk. Ez pl. a 4. ábra szerint azáltal érhető el, hogy a közfalak a nem éghető •és nem vezető (5) anyagból készülnek, mely -a (6) fémbetéteket tartalmazza. Minthogy a közfalak a fényív felé fordított oldalukon jobban támadtatnak meg, mint más helyeken és pedig azért, mert a fényív egész fönnállása közben ezen élek körül játszik, bizonyos esetekben célszerű ezen éleket nagyobb mértékben tűzálló anyagból készíteni, illetve ily anyaggal födni. Fémen kívül grafitból, szénből vagy egyidejűleg több ily anyagból- ár.ó vértezések használhatók. Ily kivitelt mutat az 5. ábra, melynél a (7) közfal a nagy mértékben tűzálló (8) vértezé^sel van ellátva, mely körül a\fényív fektíet.1 A 6. ábra oly berendezést mutat, mely lehetővé teszi, hogy a fényívtől további energiamennyiségek vonassanak el és ezáltal at fényív hossza csökkentessék. A (9) közfal a 6. ábra értelmében bizonyos számú vezető| (10) elektródalemezzel van ellátva, melyekre a fényív átugrik. Két-két- szomszédos, pl. (11) és (12) szikrapálya távolságánák természetesen oly nagynak kell lenni, hogy a hosszegységre eső feszültségesés a fényívoszlop feszültségesésével kellő arányban álljon. Ha a szarvalakú elektródákat úgy, mint az kapcsolóknál és efféléknél előfordul, oldalfalak között rendezzük el, különösen célszerű arról gondoskodni, hogy a fényív ezen oldalfalak között lehetőleg középen maradj jon, hogy az oldalfalakat ne támadja meg. Ez a találmány értelmében azáltal érhető el, hogy a vértezéseket vagy. segédelektródákat nem a közfalak egész szélességében, hanem csak a középen rendezzük el. A jelzett cél elérésére egy további módot a 4. ábrán föltüntetett kivitel szolgáltat. A (13 14) oldalfalak között elrendezett (15) közfalak a fényív felé fordított oldalukon középen a (16) kivágással vannak ellátva, melybe a fényív belép. A hatás természetesen még jobb, ha az így kivágott közfalakat még vértezzük is. A 8. ábrán végül ismert szerkezetű kapcsolónál alkalmazott kivitelt mutat. Ezen kapcsolónál a fényív, ha a (17) közfalak hiányzanak, a kapcsoló fölött a pontozottan jelzett módon képződik ki. Ha a (17) közfalakat alkalmazzuk, a fényív a 8. ábrán látható hullámalakot veszi föl. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés fényívek térbeli kiterjedésének megszorítására nagyfeszültségű elektromos készülékeknél, mint kapcsolóknál