61748. lajstromszámú szabadalom • Fémtartalmú szénelektróda oly galvánelemek számára melyeknél az elektrolitikus folyadék vagy a depolarizálódó gáz vagy a kettő keveréke a negativ elektróda pórusain átvezetnek

Mejarlelent 1913. évi november hó 19-én. MAGY. SZABADALMI o ^ * SZABADALMI LEIRAS 61748. szám. VII/g. OSZTÁLYFémtartalmú szénelektróda oly galvánelemek számára, melyeknél az elektrolitikus folyadék vagy a depolarizáló gáz vagy a kettő keveréke a negatív elektróda pórusain átvezettetik. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ERŐSÁRAMÚ ELEMEK GYÁRTÁSÁRA CÉG BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 49031. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1910 augusztus hó 2-ika. A 49031. számú szabadalomban oly elektródák vannak ismertetve, melyeknél az elektródatest a poluskapcsok alatt lehetőleg tökéletesen van fémmel impregnálva, míg az elektróda többi részei, tehát azok a részek, ahol az elektróda pórusai az elektrolízisben aktiv részt vesznek, impregnálatlanul maradnak, hogy rajtuk az elektrolit, illetve dopolarizator nyomás vagy szívás által keresztülvezethető legyen. Ezen elektródáknál a kontaktusfölületek (polusok) vezetőképessége lényegesen nagyobb, mint az elektrolízisben aktíve (illetve katalitikusan) résztvevő porozus elektróda fölületé. Szénelektródánál pl. a szén vezetőképessége körülbelül 2000-szer gyöngébb, mint pl. a vörösrézé. Az említett elektródáknál, továbbá az elektródatest (széntest) porozitása rendszerint nem teljesen egyenletes, minek folytán a nagyobb porusok túlságos nagy mennyiségű depolarizátort, illetve elektrolitet bocsátanak át, ami egyrészt anyagpazarlást von maga után, másrészt azzal a hátránnyal is jár, hogy a nagyobb porusok a depolarizatort a kisebbiktől elvonják. Ezáltal az aktiv fölület csökken, mert a porusok egy része az elektrolízisben nem vesz részt, továbbá az égéstermékek a kisebb pórusokból nem mosatnak ki, mert itt az elektrolit, illetve a depolarizator mozgása lassúbb. Minthogy a nagyobb porusok az elektrolitet, illetve a depolarizatort könnyebben bocsátják át, a kisebb porusok csak részben telíttetnek, minek folytán az érintkező fölületek kisebbek és az érintkezés intenzitása is csökken. Ez azonban viszont az elektróda és a depolarizator között föllépő átmeneti ellenállást növeli, mert ezen ellenállás annál csekélyebb, minél nagyobbak az érintkezőfölületek és minél intenzivebb az érintkezés. A porozitás egyenetlenségének további következménye, hogy a nagyobb poruBokon átbocsátott fölösleges oxidáló anyag a czinket a hatásfok rovására hiába fogasztja és pl. erősen oxidáló elektrolitnál (krómsav)* kellemetlen fölmelegedést idéz elő. A 49031. számú szabadalomban ismertetett elektródák mérete is határolva van. Az elektródaanyag vezetőképessége ugyania csekély úgy, hegy ha az aktiv pórus a jól vezető fémpolustól távol esik, nagyobb