61738. lajstromszámú szabadalom • Záróplomba és eljárás annak elhelyezésére

- 2 — megtartsa. Ez a megerősítés azáltal tökéletesíttetik, hogy a betét fogai a zsinegbe kapaszkodnak, míg maga az ólom a spirálisok közé hatol; azonfölül a zsineg a betét egymásután következő tekerületei közé beszoríttatik. Az így képezett plombazár teljesen sérthetetlen. Ahelyett, hogy az ólmot a zsineg egyik végére erősítenék, lehet az ólmot és a zsineget külön alkalmazni. Ekkor először a zsineget erősítjük meg a zsák vagy más tárgy körül egy vagy több csomó segélyével, az ólmot azután a zsineg két végére fűzzük úgy, hogy a csomókat érinti, mire azután a plombát a leírt módon összenyomjuk. Természetes, hogy a leírt plombazár Részletei sokféleképen változtathatók, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. ^darabból van öntve. Ezen (a) ólomprizmába van behelyezve az (e) armatúra, amely olyan keskeny fémcsík (4. ábra), amelynek hosszélei fogazottak. Ezt a csíkot azután hosszirányban kétszer derékszög alatt áthajtjuk úgy, hogy annak keresztmetszete U-alakot vesz föl. Mihelyt a csík így elő van készítve, azt föltekercseljük, hogy a 3. ábrában látható spirális alakot vegye föl, amely a plomba belsejébe helyezhető. Az (e) betét fogai a plomba hossztengelye irányában fekszenek. Ezen betétet azáltal rögzítjük a plombában, hogy az utóbbinak alsó szegélyét kissé áthajtjuk (2. ábra). Az így előállított plombát a zsineggel együtt lehet szállítani, amely a megerősítésre szolgál. Evégből a zsineg egyik végét befűzzük az ólomba és a (c) lyukba, míg a (b) lyukba egy fémszöget dugunk be, mire azután a plomba oldalsó részét összenyomjuk. Ezáltal a zsineg egyik végével változatlan módon rá van erősítve az ólomra. A zsineg kihúzása után a (b) lyuk szabadon marad. A plomba alkalmazásánál a zsineget többször körültekercseljük a zsákon vagy más tárgyon, azután szabad végét akképen fűzzük keresztül a plombán, hogy az a (b) lyukon lép ki, mire a zsineget erősen meghúzzuk. Annak megakadályozására, hogy a zsineg megától meg ne lazuljon, elegendő a (d) toldatot (6. ábra) áthajtani, miáltal a zsineg súrlódás folytán mozdulatlanná van téve. A plombának tulajdonképeni elzárása ezután tetszés szerint történhet. Erre a célra valamely szerszámot, pl, fogót használunk, amely két pofával bír, amelyeket erősen egymáshoz lehet közelíteni. Ezen pofák két (g, h) bélyegzővel (7. és 8. ábra) vannak ellátva. Amint látható, a (h) bélyegző kúpalakú oldalfalakkal bíró, gyűrűalakú nyúlvánnyal bír, amely nyúlvány a {g) bélyegző megfelelő mélyedésébe lép be. A plombát ezen két bélyegző közé hozzuk és erős nyomást fejtünk ki. Az ólomplomba, valamint annak armatúrája vagy betétje erősen összeszoríttatik, amely utóbbi hullámos alakot vesz föl, amely arra szolgál, hogy a plombát a zsineg teljes biztossággal SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Záróplomba, amely áll az üres prizmaalakú tokból és az abban elrendezett, U-alakban hajlított, szélein fogazott betétből, amely akképen van spirális alakra hozva,hogy a fogakbefelé vannak irányítva úgy, hogy a zsinórnak vagy máseffélének a spirális belsejébe egyidejűleg vagy egymásután bevezetett végei a plomba megfelelő összeszorítása által összeszoríttatnak és a betét fogai által megfogatnak, mimellett egy, a külső plombán elrendezett, lehajtható toldat a zsinór egyik végét a plomba összeszorítása előtt ideiglenesen fogva tartani képes. 2. Eljárás az 1. igény szerinti plomba zárására, jellemezve azáltal, hogy a plombázandó zsineg szabad végét a plombán és a benne elhelyezett betéten átfűzzük, míg a zsineg másik vége a plomba részleges összenyomása folytán abban már meg van erősítve, mire a zsineget meghúzzuk, az ólomtoldat révén mozdulatlanná tesszük és végül a lombát, valamint annak armatúráját illetve betétjét valamely szerszám két pofája között összeszorítjuk, mely szerszám bélyegzői úgy vannak alakítva,