61704. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép
— 2 — hajlanak, mimellett a (6) résznek bizonyos szög alatt fölfelé való beállításánál a megfelelő rugalmas (a) vég lefelé hajlik. Amint a 3. ábra mutatja, a (7) légcsavar lapátjai ható föliiletének profilja a hordfölület alakjával bir, mimellett ezen profil az egész lapátföliilet hosszában meg van tartva. Az (S) homlokéi, mellyel a légcsavar a levegőt hasítja; a lapátföliilet többi részéhez képest kissé előre nyúl és legömbölyített alakkal bír. A lapátföliilet egészen a lapátprofil keskenyedő hátsó részéig domborítva van, mimellett a (W) domborodástól a keskenyedő lapátvéghez való átmenetet a {B) görbület alkotja, mely a levegőnek a <;savarfölületről való sima, súrlódás nélküli lesíklását biztosítja. Az ily módon kiképezett vagy más szerkezetű légcsavar tengelyére a (8) fogaskereket erősítjük (1. és 4. ábrák), mellyel a (10) szegmens fogai kapcsolódnak. Ezen szegmens a (11) karral van a röpülőgép vázához erősítve. A (11) kar a (12) és (13) rugók hatása alatt a (10) szegmessel együtt a 4. ábrában teljes vonalakkal föltüntetett alsó helyzetébe sülyedni iparkodik. Ezen •célra továbbá a (14) gumiszalagok is alkalmazhatók, melyeknek alsó vége a röpülőgép törzsén van megerősítve. A (11) karon továbbá a pilótának (11') ülőhelye van alkalmazva. Ily módon a (10) szegmens sülye•dését a (12, 13) rugókon és a (14) gumiszalagokon kívül a pilóta testsúlya is elősegíti. Röpülés előtt a (11) kart és a (10) szegmenst valamely alkalmas módon a 2. ábrában szakadozott vonalakkal föltüntetett fölső helyzetében rögzítjük. A pilóta már most a röpülés kezdetén, azaz a mótor megindítása alkalmával szabaddá teszi a (11) "kart, mely nagy lendülettel sülyed alsó helyzetébe, amikor is az a (8) fogaskerék segítségével a (7) légcsavart forgásba hozza. A (12) rúgó egyik vége a (12') ponton a röpülőgép vázához a (13) csavarrúgó pedig a (13') dobra van erősítve, mely fogantyúkkal van ellátva oly célból, hogy azokkal a {11) kart a röpülés befejeztével vagy a röpülés előtt fölső helyzetébe hozzuk, amikor is magát a megemelést a (12')-nél alkalmazott csigára fektetett kötélnek a (13) dobra való fölcsavarolásával végezzük. A (10) szegmensen és a (11) karon a (9) talpak vannak megerősítve, amelyekkel a röpülőgép a leszállás alkalmával elsősorban érinti a földet, amikor is az egész berendezésnek rugalmas megerősítése folytán a leszállásnál föllépő' lökés gyöngül. Ezáltal ki van zárva az esetleges törés lehetősége, mely a repülőgépnek a talajjal való érintkezése alkalmával föllépő heves lökés következtében gyakran bekövetkezik. Ugyanezen célból továbbá külön rugalmas szerkezetet alkalmazunk a (16) kerekekkel ellátott (15) futóváznak a röpülőgépen való megerősítésére. Ezen szerkezet a hajlékony (17) falécekből áll, melyek fölül a röpülőgép vázán és alul a (19) részen a (18) csuklók segélyével vannak megerősítve. Ezen (17) lécek között a (20) rúgó van alkalmazva, mely azokat összehúzza. A (19) részen a függélyes (21) csap jár át, mely alsó végével a (15) futó vázon van megerősítve és melynek fölső végét a két végével a (17) léceken vagy a (19) részen megerősített (22) gumiszalag lefelé nyomja. Amint az 5. ábrából látható, a rugalmas (17) lécek a röpülőgép leszállása alkalmával szétnyílnak és a (22) szalag megfeszül úgy, hogy a talajhoz való ütközés ereje gyöngül, minek folytán a (9) talpak közreműködése mellett a röpülőgép törése ki van zárva. Természetes, hogy a (16) kerekek ámbár ez a rajzon nincs föltüntetve, a szokásos módon gumi segítségével rugalmasan vannak a futóvázon megerősítve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Monoplán, jellemezve a hordfölületben a röpülőgép törzséhez képest harántirányban meghagyott szabad tér által, melyben légcsavarok vannak elrendezve, miáltal a röpülőgép stabilitását érjük el és a légcsavar által szivott, illetve előrehajtott légáram ki van használva. 2. Az 1. igényben védett monoplánnál oly légcsavar, mellnek lapátfölületei a hordfölületek alakja szerint vannak ívelve.
