61667. lajstromszámú szabadalom • Kapálógép

látva és oly körcikkben végződik, mely a csapocskák számára lyukakkal van ellátva, miáltal a (40) tárcsának és a (38) tengelyt a (22) tengellyel összekötő (39) vonórúdnak kivánt viszonylagos helyzete rögzíthető. Ezáltal a kapatartókeretnek hajlása a kapálógép mellső taligájához tágabb határok között változtatható, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál. Az 5—8. ábrák szerinti kiviteli alaknál a (41) kapáknak (42) nyeleknek, (43) részkeretnek, (44) vezetőkeréknek és az egyenközényeknek, melyek a (45, 46) oszlopokból (47, 48) karokból és a (49, 50, 51, 52) csuklókból állanak, elrendezése ugyanaz, mint az első kiviteli alaknál. Ugyancsak itt is az (57) csavar körül forgatható és az (55, 56) hajlított vasakból álló kengyel segélyével van az (53) kapatartókeret a kapák emelésére és szabályozására szolgáló (54) emelőkarral összekötve (5. és 6. ábrák). Az egész kapatartókeret (62) vonórudak segélyével forgathatóan van csuklósan hozzákapcsolva a (61) keresztirányú tengelyhez, mely körül az 5. ábrán pontvonalkázva föltüntetett helyzetbe tölemelhetők. Az (54) emelőkar mellső végén szemet hord, melyen az (58) csap vékonyabb vége keresztül halad. Ezen csap az (59, 60) hajlított vasakból álló kengyelben függélyes irányban eltolhatóan van vezetve, mely kengyel a (61) keresztirányú tengelyen van ágyazva. Az (54) emelőkarnak mellső végét (58) csappal együtt állandóan fölfelé nyomja a (63) rúgó, miáltal az (58) csapnak fölső vége rendes körülmények között az (59) vas kivágásán át fölfelé kinyilik (6. ábra). A (61) kereszttengely (64) rudazatok útján forgathatóan van a (65) tengellyel összekötve. A (64) tengelyen ül a (66) tartókból (67) kengyelből és (68) merevítőrúdból álló keret. A (68) merevítőrúd fölső végéhez közel lyuk van, melyen a csavarmenetekkel ellátott és a (70) kengyelben megerősített (69) csap keresztülhalad. A (70) kengyel forgathatóan ül a (61) keresztirányú tengelyen. A (71) szárnyascsavaranyával szabályozható a (61) keresztirányú tengelynek magassága és vele együtt a (4í) kapáknak bevágási mélysége. A (70) kengyelhez lapos hajlított (72) nyelv van erősítve, mely alsó végén egy vagy több lyukkal van ellátva, melyek olykép vannak méretezve, hogy az (58) csap fölső vége azokon keresztül hatolhat. Ha az (53) keret a kapákkal együtt munkahelyzetébe sülyesztetik le, úgy az (58) csap fölső vége a (72) nyelv alsó hajlított vége mentén lesiklik, mindaddig míg a nyelvben levő nyílásba beleugrik, miáltal a mellső taliga a kapatartókerettel merev egésszé egyesíttetik. Ezen kötésnek oldása céljából az (54) emelőkar mellső végét a kézifoggantyúvai ellátott hátsó emelőkarvég emelése által, lefelé nyomjuk, miáltal az (58) csap a (63) rúgó nyomása ellenében függélyes irányban kikapcsoltatik, illetve eltolatik a (72) nyelvtől. Ezáltal föloldatott a mellső taligának merev kapcsolata a kapatartókerettel és a kapatartókeret az (54) emelőkar segélyével tovább emelhető az 5. ábrán pontvonalkázva föltüntetett helyzetig, melyben az önműködőlég bekapcsolódó (73) horog biztosítja. Azon célból, hogy a (72) nyelv alsó vége ne feszüljön ekkor az (54) emelőkarnak, utóbbi a (72) nyelv átbocsátására az (54') szemmel van ellátva (6. ábra). A (73) horog szegmensalakú (73') karral van ellátva, melynek segélyével lesülyesztett kapatartókeret mellett a (67) kengyelnek támaszkodik. Az (58) csap több (58', 58") (8. ábra) kiugrással is látható el, melyek a (72) nyelv lyukaival való kapcsolásra alkalmas módon vannak kiképezve. A (13, 53) fogókereszttartóknak összekötése az egyenközények (6, 46) mozdulatlan függélyes oszlopaival, melyekre csuklósan vannak fölfüggesztve a részletkeretek, az összeköttendő részeknek vagy közvetlen összecsavarása, vagy pedig lapos vasaknak közbeiktatása által történhetik (5. ábra). Legelőnyösebbnek látszik azonban az összekötésnek 9. és 10. ábrák szerinti kiviteli alakja, melynek lényege, hogy a csuklós egyenközénynek mozdulatlan (74) oszlopa, mely ismert módon egy vízszintes (75) kar-