61617. lajstromszámú szabadalom • Hangszelence beszélőgépek és más akusztikai készülékek számára

/ Megjelent 1913. évi november hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 61617. szám. VH/j. OSZTÁLY. Hangszelencé beszélőgépek és más akusztikai készülékek számára. LUMIÉRE LOUIS GYÁROS LYONBAN. A bejelentés napja 1912 julius hó 3-ika. Elsőbbsége 1911 julius hó 7-ike. A jelen találmány hangszielence beszélőgépek és más akusztikai készülékek számára> A találmány azáltal tonik ki, hogy a membrán főleg csak ©gy vonal mentén hajlik be, még pedig egész szélességében majdnem egyenlő mérteikben úgy, hogy egymást zavaró csomóvonalak nem keletkezhetnek. A mellékelt rajzban a találmánynak egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra előlnézet, melyben a találmányt ké;>.ez.ő hangszelence egy beszélőgépre szerelve, , részben metszetben van föltüntetve, a 2. ábra a hangszelencének részben oldalnézete, részben metszete, a íj. ábra metszet az 1. ábrának III—III vonala szerint. A föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) harigszelence (1. ábra) a négyzetalakú, hajlékony (2) membránnal, val'amintía hangszelencén 'elforgathatóan ágyazott és a (2) membránnal összekötött tűtlartóval van fölszerelve. Az (1) hangszelence (2. ábra) egy sík alaplemezből áll, melynek közepén a henger es (4) furat van kiképezve és melynek hátsó fölületén a hangszefencét az (5) hangkarral, (1. ábra) összekötő, ismert szerkezet van fölerősítve. Hogy ia membránt a hangszelencébe be lehessen fogni, az alaptemeznek szemben fekvő fölületén, az oldalélek mentén, két előrenyúló, lényegében egyenes^ egymással párhuzamos (6, 7) léc van kiképezve vagy fölerősítve, melyeknek mellső végén egy-egy, befelé nyúló, lapos (8) karima (2. ábra) van kiképezve vagy fölerősítve. Az alaplemez, a lécek és karimák által képezett hornyokba két-két, egymás között bizonyos szabad tért meghagyj rugalmas <6, 7) befogó csík van beszorítva, melyek között fekszik a (2) membránnak egy-egy ! éle úgy, hogy a membrán rugalmasan van I a hangszelencébe befogva, mimeltett a membránnak ezen befogó csíkok között, fekvő élei a (6, 7) lécekből bizonyos távolságban vannak úgy, hogy a membrán saját síkjában elmozdulhat. A membránnak két másik, egymással párhuzamos éle körülbelül egy síkba 'esik az alaplemez megfelelő oldalfelületével és egész hosszán az alaplemeztől függetlenül hajolhat be. Hogy a hanghullámok a membránnak szabad élénél, ia membrán és az alaplemez között, a hangszelencéből ki ne juthassanak, igen vékony és hajlékony anyag, pl.