61593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sinek és hasonlók egyesítésére

mellett teljesen kitöltötte. Az ilymódon összehegesztett sín szilárdsága sohasem oly nagy, mint az egész keresztmetszetében összehegesztett sín szilárdsága, melynél tehát a fej is fémes összeköttetéssel bír. Számos oly hegesztés foganatosíttatott ugyan eredményesen, melynél a fej nincs hegesztve, azonban ezek a hegesztések csak pontosan meghatározott előfeltételek mellett és nem minden vidéken végezhetők. Az úttestbe be nem ágyazott síneknek szorítókészülék alkalmazása nélkül az egész szelvényben való hegesztésére egy más aluminothermikus eljárás az úgynevezett kiöntőeljárásban áll, melynél a sínek között hagyott hézag thermitvassal teljesen kiöntetik, olymódon, hogy a sínvégek fölülről egészen lefelé egyesíttetnek. Azonban mindkét esetben, tehát úgy a szorítókészülék alkalmazásánál, mint a kiöntőeljárásnál is a sínfej felületei nagy mértékben utánmunkálandők. Az első esetben a képződött duzzasztási dudorodást^' a második esetben pedig azon fölösleges öntvényt kell eltávolítani, mely a hézag kitöltésénél elkerülhetetlen. Ha sínvégek fölülről egészen lefelé fémesen egyenletesen egyesítendők, akkor a következőképen járunk el: Két egymáshoz képest eltolhatóan ágyazott sín közé egy szénmentes fémréteget, pl. egy vörösréz- vagy bronzbádogot illesztünk be, mimellett arra kell ügyelni, hogy a sínvégek és a segédfém érintkezési fölületei előzetesen mechanikusan megtisztíttassanak, tiszta fémessé tétessenek és kiegyenlítessenek úgy, hogy benső fölületi érintkezés léphessen föl. Ezután az illesztési helyet thermittel körülöntjük. Emellett a thermit mennyisége olymódon választandó, hogy a segédfém fölülete kellően meglágyulják, oly célból, hogy á sínszelvényekkel hézagmentesen összeköthető legyen azon nyomás közreműködésével, mely a helytállóan ágyazott sínvégeknek az erős hevítés folytán föllépő meghosszabbodásából adódik. A körülöntés ismert módon történhetik. Ha a folyékony thermitvasat a tégely szélén át öntjük ki az illesztési hely köré fektetett megfelelő formába, akkor a sinek egész keresztmetszetében egyenletes összeköttetést kapunk; a kihűlt körülöntött anyag, korundsalak és beágyazott aluminogenetikus vas leverendő. Ha ellenben a körülöntést csúszós tégely segélyével végezzük, akkor a thermitből kiváló vas, mely legelőször folyik a formába, a sínek alsó részét egyenletesen összehegeszti, illetve összeolvasztja, ellenben a salak a fölső részt olymódon hevíti, hogy az új eljárás szerinti fémes összeköttetés áll elő. Ebben az esetben tehát a segédfémet csak a sínkeresztmetszet fölső részének (fejének és szárának) befödésére használjuk, minthogy a talpnál a most említett összeolvasztás létesíttetik. A sínillesztéseknek egy segédfémsegélyével való ezen egyesítési módjánál 50—60 kg. szilárdság éretik el, mely megközelíti a thermitvasbeveder által a sínillesztésben és szárban előidézett szilárdságot. A fejen nem képződik eltávolítandó dudorodás ; a sínek az egész keresztmetszetben szilárd fémes összetartással bírnak. Az új eljárás oly sínillesztésösszeköttetést ad, mely általánosan használható és éghajlati viszonyok által nem befolyásoltatik. Az új eljárás alkalmazásánál?

'a sínvégek hevítése különféleképen történhetik. Mint/ említettük, a hevítésre thermitet alkalmazhatunk ; a hevítést azonban thermit helyett meleg gázokkal is végezhetjük, melyek hatását pl. azáltal növelhetjük, hogy a gázokat ismert módon egy a hegesztendő hely köre helyezett formán hajtjuk át Ezenkívül elektromos hevítést, pl. ellenálláshevítést is alkalmazhatunk. Vörösréz helyett más szénmentes fém, pl. ezüst is használható, sőt nikkel is jó betétnek bizonyult. A betét sokféleképen foganatosítható, így pl. vörözrézzel vagy nikkellel bevont vasbádog igen alkalmas, mely pl. az úttestbe beágyazott síneknél a sínillesztésbe jól beékelhető. Adott esetben azonban fémszövet vagy fonat is használható betét gyafiánt, mint pl. laza síneknél, melyek csak rövid idővel a hegesztés előtt ágyaztattak egymáshoz képest szilárdan.