61581. lajstromszámú szabadalom • Szabályozókészülék vonatvilágítási berendezések számára

míg a (Cl) lámpasor áramkörét az (e, e) kontaktusok és az elektromágneses (E) kapcsolónak (el) hídja zárja. A (D) kapcsoló rendesen zárva, az (E) kapcsoló ellenben rendesen nyitva van. Ezen két kapcsoló, melyek előnyösen olyan szerkezetűek, hogy gerjesztés esetén elállított helyzetükben mechanikailag rögzíttetnek, akképen van elrendezve, hogy az egyiknek gerjesztése esetén a másik kapcsoló nyittatik, míg ha mindkét kapcsoló gerjesztetik, akkor egyikök sincs zárva. Ilyen kapcsolók más szabadalom révén ismeretesek lévén, fölösleges azokat itt bővebben ismertetni. Az említett főkapcsoló a föltüntetett foganatosítási alaknál a három (F, G, H) szigetelő segmensből (1. ábra) és a négy (J, K, L, Ll) vezetősegmensből áll, mely a vezetőanyagból készült (M) kapcsolókar alatt körben vannak elrendezve, mely kapcsolókar a segmenseken diametrálisan fekszik. Ezen kapcsolókar nyíllal vagy egyéb jelzéssel lehet ellátva vagy sajátos alakban lehet kiképezve, annak megkülönböztetésére, hogy melyik a mellső és melyik a hátsó része. A két (F) és (H) szigetelő segmens egymással diametrálisan van elhelyezve és «szabad» «teljes» segmenseknek nevezhetők, míg a harmadik (G) szigetelő segmens az előbbi kettő között a középen van elhelyezve és «fél» segmensnek nevezhető. A szabad é3 félsegmens között az (L) vezető segmens, teljes és félsegmens között pedig az (Ll) vezető segmens van elrendezve. A körnek másik felét a két (J) és (K) vezető segmens tölti ki, melyek akként vannak kiképezve, hogy bizonyos hosszaságban egymáson túlnyúlnak. Az (L) és (Ll) segmensek valamely áramforrásnak pl. az (N) battériának egyik sarkával vannak összekötve, melynek másik sarka a két (D) és (E) kapcsoló (Dl) és (El) csévéin át a (J) és (K) segmensekhez van kapcsolva. A rendszerint zárt (D) kapcsolónak (Dl) csévéje a (J) segmenssel a rendszerint nyitott (E) kapcsolónak (El) csévéje pedig a (K) segmenssel van összekötve. Tegyük föl, hogy a főkapcsolónak karja oly helyzetben van, melynek feje az (F) szigetelő segmensen nyugszik, akkor, mihelyt ezen kart elforgatjuk és a (J) segmensre vezetjük, a rendszerint zárt (D) elektromágneses kapcsolónak (Dl) csévéjét az (N) battéria árama gerjeszti és így ezen kapcsoló nyittatik (hacsak előzetes kapcsolás folytán nyitott helyzetben nem volt); a kapcsolókar ezután a (J) és (K) segmenseknek egymáson túlnyúló részeire jut, amikor is mindkét elektromágneses kapcsoló gerjesztetik. Eközben a kapcsoló karnak hátsó része a (G) szigetelő segmensre jut, minek következtében mindkét elektromágneses kapcsoló rendes helyzetébe tér. Minthogy a (D) kapcsolónak rendes helyzete a zárt helyzet, a (C) lámpák áramköre szintén zárva van, tehát félvilágítás létesül. A kapcsoló karnak ugyanazon irányban való további forgatásakor annak mellső része a (J) és (K) segmensek egymáson túlnyúló részeit elhagyva csak a (K) segmenssel létesül kontaktus, mely miként föntebb említettük, a rendszerint nyitott (E) elektromágneses kapcsolónak (El) csévéjével van összekötve. Ennek következtében az (E) ősévé gerjesztetik és az (El) kapcsoló zárt helyzetébe jutva ebben mechanikai úton rögzíttetik. Minthogy ekkor a másik (D) kapcsoló már zárva van, a (C) és (Cl) lámpák mindkét sorának áramkörei zárva vannak és így teljes világítás áll elő. Ha most a kapcsolókar mellső részét a (H) szigetelő segmensre mozgatjuk, az (N) battériából származó gerjesztőáram ki van kapcsolva és az áramköröket nem befolyásolja. Á kapcsolókar visszafelé forgatásának hatásait ezekután könnyen megérthetjük. A karnak az első körnegyedben végzett forgása alatt mindkét elektromágneses kapcsoló előbb gerjesztetik, aztán mindkettő gerjesztetlen, minek folytán félvilágítás áll elő; a kapcsolókarnak második körnegyedben végzett forgása közben a rendszerint zárt (D) kapcsoló gerjesztetik és nyitott helyzetében mechanikai úton rögzíttetik, miáltal semminemű világítás nem létesül. A föntiekből kitűnik, hogy semminemű fél vagy teljes világítás létesítése céljából az áramkörök szabályozása tisztán azáltal