61543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek elektromos úton történő hegesztésére

/ olvadási ponttal biró fém a hegesztési hőmérsékletét még meg sem közelítette. Az<'eddig ismert eljárások alkalmatlanok arra is, hogy ezeknek segélyével kielégítő hegesztési varratokat létesítsünk réz és alumínium vagy olyan két más fém között, melyek rideg ötvözeteket is alkotnak, mert, mint azt a vizsgálatok igazolták, ily esetbea a hegesztési helynek mindkét oldalán a két fémnek változó összetételű ötvözetei keletkeznek és a hegesztési helytől tetemes távolságban található csak oly hely, hol az egyik fém, a másikból mit sem tartalmaz. Ebből az következik, hogy ha a két fém, bizonyos arányban ötvöződve, rideg ötvözetet alkot, a hegesztési helynek mindkét oldalán föltétlenül lesz egy-egy harántmetszet, mely ebből a rideg ötvözetből áll úgy, hogy a hegesztési varrat igen könynyen eltörhetik. Ezek a nehézségek a találmány szerint akként kerülhetők el, hogy a két összehegesztendő- fémnek érintkezési helyén alig mérhető idő alatt rendkívül nagy hő- és mechanikai energiát fejtünk ki. Az erre szolgáló leghatásosabb módszer abban áll, hogy az összehegesztendő fémeket egy, elektromos energiával megtöltött kondenzátornak sarkaihoz kapcsoljuk és azokat, a kondenzátornak egyidejű, a fémeken át történő, gyors kisütése mellett, ütésszerűen egymásra szorítjuk. Minthogy kondenzátornak kisütése által valamely tetszőleges ponton igen rövid idő alatt rendkívül nagy hőmennyiséget lehet fölhalmozni, az ily módon fejlesztett hő a hegesztésnek végzésére igen alkalmas, azonban a helyileg alkalmazott hő, fnely a fémeknek ütészerüen történő egymásra szorításával kapcsolatban az összehegesztést végzi, más módon is fejleszthető, föltéve, hogy annak mennyisége elég nagy és alkalmazása megfelelő módon történik. A hőenergiának a föntebb leírt módon történő koncentrálása következtében alumíniumnak esetében a hegesztési fölületen igen kis mennyiségű alumínium is elpárolog, mely minden irányban szétszóratik; a fémgőzök ezenközben az oxydréteget, mely az eddigi eljárásoknál az aluminiumnak összehegedését meggátolta, magukkal viszik és eltávolítják. Oly különnemű fémeknek hegesztésénél, melyek a szokásos hegesztési eljárásoknál rideg ötvözetet képeznek, a mechanikai és a hőenergia annyira koncentráltan és anynyira rövid ideig hat, hogy a két fémnek egymásbafolyása föl nem tételezhető; a két fémet egymástól igen éles vonal választja el még akkor is, mikor az összehegesztett fémeket igen vékony lemezzé vagy fóliává hengereljük ki és a hegesztési varratot mikroskop alatt vizsgáljuk. Ha a hegesztési varratban esetleg egy, a rideg ötvözetből álló hártya mégis képződött volna, ez a hártya annyira vékony lehet csak, hogy ridegsége dacára is hajlékony. Ugyanez áll a legkülönbözőbb fémkombinációk így pl. ón és alumínium, réz és platina, ón és ólom, ón és platina, ón és réz valamint nikkel és platina esetében is, de legfontosabb az az eredmény, hogy az alumíniumot rézzel lehet összehegeszteni, mert ezek a fémek, a szokásos módon hegesztve, oly rideg hegesztési varratot szolgáltattak, minő az üveg. A mellékelt rajzban a leírt eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezésnek több foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábrában a berendezésnek első foganatosítási alakja elölnézetben van föltüntetve. A 2. ábrában az első foganatosítási alak fölülnézetben van föltüntetve. A 3. ábra metszet az 1. ábrának III—III vonala szerint. A 4. ábra az első foganatosítási alaknak elektromos kapcsolási sémája. Az 5. ábrában az eljárás egy kiegészítő műveletének foganatosítására szolgáló berendezés van metszetben föltüntetve. A 6. ábrában a berendezésnek második, némileg módosított foganatosítási alakja van oldalnézetben föltüntetVe. Ez a foganatosítási alak a váltakozó áramot egyenárammá átalakító higanygőzös készülékeknél vagy más légüressé tett üvegedényekkel biró készüléknél az üvegedénynek falába beforrasztott vezetékeknek előállítására szolgál. A