61472. lajstromszámú szabadalom • Tojásraktározókészülék
— 2 fenékkel van ellátva. Az (a) keret sarkain továbbá a keret alatt és fölött rövid (b, bl) lécdarabok vannak elrendezve, amelyek az egymásra helyezett tartóknak egymástól kellő távolságban való tartására szolgálnak. Továbbá az (a) keretek alsó oldalán a sarkokon lefelé nyúló (c) csapok vannak alkalmazva, amelyeknek a keretek fölső oldalán (d) vájatok felelnek meg úgy, hogy az egymással egyenlően kiképezett keretek egymásrahelyezésük után viszonylagos eltolódás ellen biztosítva vannak. A (b, bl) léceken a tartók belső terét határoló rugalmas (e, el) drótok vannak megerősítve. Ezen drótok a megtöltött tartók megfordításánál oldalsó rugalmas támasztékul szolgálnak a tojások számára. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál, melynél az (a) keretek csak egy szitafenékkel vannak ellátva, ez a fenék a (b, bl) lécek és a közöttük fekvő keret által megszabott tartómagasság közepén kívülfekvően úgy van elrendezve, hogy az (f) fenék fölötti (h) keretmélység kb. egy tojás fél vastagságával egyenlő, míg az (f) szitafenéktől a (b) sarokléc alsó széléig mért (g) magasság ennél valamivel többet tesz ki, úgy hogy egymásrahelyezett tartóknál a szitafenekek között fekvő tojások a mindenkori fölső szitafeneket nem érintik úgy, hogy a tojások súlya alatt lefelé kihajló fenék az alatta levő tojásokat nem befolyásolja. A tartókat tetszőleges magasságú tartóoszloppá illeszthetjük össze. Ha a tojásokat meg akarjuk fordítani, úgy azt célszerűen rétegenként eszközöljük, mely célból a tartóoszlop legfölső tartóját megfordítva helyezzük az alatta levőre úgy, hogy az esetben az (f) szitafenekeknek egymástól való távolsága a tojások vastagságának felel meg. Ennek megtörténtével a két fölső tartót megfogjuk és 180°-nyira megfordítjuk úgy, hogy ezáltal a legfölső tartó legalúl kerül. Ez már most a megfordított oszlopnak legalsó tartója, míg az eredetileg második tartót az előbbihez hasonlóan a következő tojásréteg megfordítására használjuk föl és akkor ez az új oszlop második tartóját képezi. Az ilyfajta egy fenekes tartókat különösen ott alkalmazzak, ahol nincsen szó igen nagy mennyiségű tojás raktározásáról, tehát például a háztartásban vagy kisebb baromfitenyésztő telepeken. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli példánál a tartók két (f, fl) fenékkel 'vannak ellátva, melyek közül a fölső ugyanazon helyen van, mint a 2. ábrabeli tartó (f) szitafeneke. Az alsó (fl) fenék épp oly távolságban van a (b) lécek alsó szélétől, mint a fölső, (f) fenék a (bl) léc fölső szélétől. Két egymásrahelyezett tartónál az alsó tartó (f) szitafenekének a fölső tartó (fl) szitafenekétől való távolsága ilykép körülbelül egy tojásvastagságnak megfelelő úgy, hogy a tartóban levő tojásoknak magassági irányban nincs játékuk. Ha ezen tartók közül többet oszloppá állílunk össze és a tartókat egymással megfelelő eszközök segélyével összekapcsoljuk, úgy az egész oszlopot tartalmával együtt minden további nélkül megfordított helyzetbe hozhatjuk, ami az oszlopban tartalmazott tojások 180°-nyi megfordításnak felel meg. Emellett a levegő minden oldalról hozzáférhet a tojásokhoz éz az (e, el) drótok itt is rugalmas támasztékot nyújtanak az egyes tojásrótegek • számára az oszlop megfordításánál. A tartók ezen kiviteli alakja különösen nagyobb tenyésztő- és hűtőtelepek számára alkalmas, ahol nagyobb mennyiségek hoszszab időn át raktároztatnak. Az oszlop megfordításának megkönnyítésére a tartóoszlopokat levehető oldalsó (i) kengyelekkel is elláthatjuk (4. ábra), amelyek az oszlop megfordításánál legördülőfelületek gyanánt szolgálnak. Továbbá ezen (i) kengyelek végein (il) lemezrúgókat vagy hasonlókat rendezhetünk el, amelyek az oszlopok fölbillentését megkönnyítik és az oszlopnak a kezdetben fölül fekvő keretfölületre való átfordításánál a lökést enyhítik. Megemlítjük még, hogy az új készülék különösen tenyésztő telepeken még azon előnyt is nyújtja, hogy különböző tyúkfajoktól származó tojások egymástól különválasztva raktározhatok és ezáltal elcserélések bizton megakadályoztatnak. Továbbá
