61464. lajstromszámú szabadalom • Készülék alkálifémek előállítására azoknak olvasztott halogén vegyületeiből

— 3 -kemencébe berajzolva van példaképen föl­tüntetve. A kemence ekkor két szakaszból áli, ame­lyek közül az egyik (B) szakaszban (K) katóda van elrendezve; a másik (C) szakasz a valamely módon behelyezett (A) anódá­kat tartalmazza, amelyeket természetesen, miután kloridelektrolizisről van szó, vala­mely (D) klórgyűjtőtér alatt kell elrendezni. A katódateret, amelyet célszerűen az anóda­térnél valamivel kisebbre választunk, egé­szen befogja a (K) gyűjtőkatóda, (E) a ná­trium kiürítésére szolgál. A (K) gyűjtőkatóda elválasztása a ke­mence többi terétől a jelen találmány sze­rint csakis a (P) válaszfal által történik, amely tűzálló, lehetőleg nem nagyon sa­vanyú anyagból, pl. cinkretortamasszából, kokszretortamasszából, vagy zirkonföldből vagy korundból és másefféléből áll. Ezeket a falakat egyszerűen beakasztjuk a kemen­cébe és az elektródhoz szorítjuk, legcélsze­rűbben úgy, hogy azoknak végei mindakét oldalon a katód mellső oldalán túlnyúlnak és így a katóda mellett az oldalfalakra fek­szenek, amint pl. az 1. ábrában látható-Ezen válaszfalak és a katóda, illetőleg a fal között már most az egész elektrolytet folyó­sán tartó áramvonalak eltérítése folytán a megmerevült sónak egy vékony rétege kép­ződik, amely a válaszfalat elég szilárdan odatapasztja. A só által előidézett ezen oda­tapadás pedig elegendő tömör annak meg­akadályozására, hogy a nátrium az áram beiktatása után a hézagokon mindjárt ki ne lépjen. Miután azonban a forró, rend­kívül folyós és tudvalevőleg nagyon reakció­képes nátriummal szemben semmiféle ke­rámiai anyag nem tud ellentállni és a ná­triumnak teljes távoltartása annak az elek­trolytben való oldhatósága folytán nem lehetséges, ezért bizonyos idő múlva a vá­laszfalnak lassú redukálása kezdődik, amely a válaszfalnak lassú elpusztítását okozza úgy, hogy a nátrium a falakban lassanként előrenyomul. Ha a redukció egészen előre, az anóda felé áthatolt, akkor a válaszfal hasznavehe­tetlenné vált és ki kell azt cserélni. A je­len találmánynak lényeges ismérve, hogy az egész berendezés olyan, hogy a kicserélés az üzemnek és a kemence többi részének megzavarása nélkül mehet végbe. Az áram­erősség csekély fokozása által a fürdőt kissé fölmelegítjük úgy, hogy a föntemlített oda­tapadt sóréteg meglágyul. Most már a vá­laszfalkönnyen kiemelhető és újjal helyette­síthet. Az egész kicserélés csak néhány percig tart úgy, hogy sem a gyűjtőkatóda alatt lévő nátriumban veszteség nem léphet föl, sem az elektrolyt tisztátalanítása elégett nátrium által nem mehet végbe. Ezen berendezés alkalmazásával több hó­napon át lehet egyszerű kemencékkel dol­gozni, anélkül, hogy a válaszfal kicserélésén kívül valami javításra, vagy valami beavat­kozásra a kemencetestet illetőleg szükség volna. A válaszfal odatapadását szükség ese­tén még hatásosabbá tehetjük azáltal, hogy a válaszfalak szabad végeit, vagy a köztük és a gyűjtőkatóda közt lévő térnek egy ré­szét hűtjük. Különösen fontos, hogy a válaszfalak ki­cserélésének költségei igen csekélyek. így pl. egy 1000 ampére-kemencével egy hó­napban 520 kg. nátriumot gyártottunk, mi­mellett csak egyszer volt a kicserélés szük­séges. A számításból kitűnik, hogy a ki­cserélés költsége 1 kg. nátriumra keveseb­bet tett ki 1 fillérnél. A fönt leírt berendezés annyiban jelent nagy technikai haladást, amennyiben ez tette először lehetővé alkálikloridnak elektro­lízisét alkálifém előállítása céljából olyan egyszerűen szerkesztett kemencékben, ame­lyekkel több hónapon át lehet minden javí­tás nélkül szakadatlanul dolgozni. Vala­mennyi eddigi szerkezetnél a kemencék élettartama összehasonlítatlanul csekélyebb és a legjobb esetben csak hetekre terjed. A kemence alapos tisztítása azonban a fürdő kiürítését teszi szükségessé, mimellett só­ban, fémben és anyagokban való vesztesé­gek ki nem kerülhetők. SZABADALMI IGÉNY. Készülék alkálifém előállítására olvasztott alkáli-halogénvegyül etekből a kemence

Next

/
Thumbnails
Contents