61433. lajstromszámú szabadalom • Szájcső inverzlángzók számára
Megjelent 1913, évi október hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 61488. szám. II/d- OSZTÁLY. Szájcső invertlángzók számára. AMBRUS HENRIK NYOMDAIGAZGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 január hó 8-ika. Invertlámpáknál fontos, hogy az izzó testen belül lehetőleg öblös láng képződjék, mert különben az izzótest nem jut minden pontban tökéletes izzásba. Az eddigi invertlámpák lángzói ezt a követelményt nem elégítik ki tökéletesen, mert a gázalángzó szájcsövén egy egységes sugár alakjában áramlik ki, melynek az izzótestnek aránylag rövid hosszmérete folytán nincs elegendő útja ahhoz, hogy a szélesség irányában kellően kiterjeszkedjék. Jelen találmány tárgya már most oly szájcső invertlángzók számára, melynek sajátságos kiképzése folytán igen széles, az izzótest minden pontját tökéletes izzásba hozó láng képződik. A jelen találmány szerint ugyanis a szájcsőnek kibocsátó vége egy lyukasztott lappal Van elzárva és a szájcsőnek fala is lyukakkal bír, amikor is a szájcső végét elzáró lapnak lyukai körül egyesek, előnyösen ezen lap kerülete mentén fekszenek és a szájcső falának lyukaiba mennek át. Az ekként szerkesztett szájcső, mely a mellékelt rajzban egy foganatosítási alakjában van föltüntetve, az alább leírt módon igen széles láng képződését okozza. Az 1. ábra a szájcsőnek oldalnézete és részben metszete. A 2. ábra annak síkba fejtett nézete. Az (1) szájcső alsó végén (2) lappal van elzárva, mely a belső (3) és a kerület mentén fekvő (4) lyukakkal bír. A száj cső falának alsó végén (6) lyukak vannak kiképezve és pedig oly pontokban, hogy azok a (2) lapnak (4) kerületi lyukaival összeesnek, amint & Z 3/ 2. ábrában a középső lyuknál látható. Ezen elrendezés folytán a gáz a szájcsőből a (4) lyukakon és a (6) lyukakon át az 1. ábrába berajzolt nyilak irányában áramlik ki, minek következtében erősen széttartó, széles lángot eredményező gázsugarak jönnek létre. Megjegyzendő, hogy szerkesztettek már oly szájcsöveket, melyek alsó végükön áttörésekkel bírták, de azoknál a szájcső belső részében több, ennek majdnem egész hosszára kiterjedő szűkebb csatorna volt kiképezve. Ezáltal egyrészt a szájcső előállítása és tisztítása nehézkessé vált, másrészt pedig a gáz ezen csatornák által hoszszabb úton vezettetve és sugarakká tömörítve, a szájcsőből való kiáramlás után sugarak irányát nagyjában megtartotta és így a kívánt szélességű láng nem jött létre. A (3, 4) lyukak és a (6) lyukak száma és alakja természetesen tetszőleges lehet