61433. lajstromszámú szabadalom • Szájcső inverzlángzók számára

Megjelent 1913, évi október hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 61488. szám. II/d- OSZTÁLY. Szájcső invertlángzók számára. AMBRUS HENRIK NYOMDAIGAZGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 január hó 8-ika. Invertlámpáknál fontos, hogy az izzó tes­ten belül lehetőleg öblös láng képződjék, mert különben az izzótest nem jut minden pontban tökéletes izzásba. Az eddigi in­vertlámpák lángzói ezt a követelményt nem elégítik ki tökéletesen, mert a gázalángzó szájcsövén egy egységes sugár alakjában áramlik ki, melynek az izzótestnek arány­lag rövid hosszmérete folytán nincs ele­gendő útja ahhoz, hogy a szélesség irá­nyában kellően kiterjeszkedjék. Jelen találmány tárgya már most oly szájcső invertlángzók számára, melynek sa­játságos kiképzése folytán igen széles, az izzótest minden pontját tökéletes izzásba hozó láng képződik. A jelen találmány sze­rint ugyanis a szájcsőnek kibocsátó vége egy lyukasztott lappal Van elzárva és a szájcsőnek fala is lyukakkal bír, amikor is a szájcső végét elzáró lapnak lyukai körül egyesek, előnyösen ezen lap kerülete men­tén fekszenek és a szájcső falának lyu­kaiba mennek át. Az ekként szerkesztett szájcső, mely a mellékelt rajzban egy fo­ganatosítási alakjában van föltüntetve, az alább leírt módon igen széles láng képző­dését okozza. Az 1. ábra a szájcsőnek oldalnézete és rész­ben metszete. A 2. ábra annak síkba fejtett nézete. Az (1) szájcső alsó végén (2) lappal van elzárva, mely a belső (3) és a kerület men­tén fekvő (4) lyukakkal bír. A száj cső fa­lának alsó végén (6) lyukak vannak kiké­pezve és pedig oly pontokban, hogy azok a (2) lapnak (4) kerületi lyukaival összees­nek, amint & Z 3/ 2. ábrában a középső lyuk­nál látható. Ezen elrendezés folytán a gáz a szájcsőből a (4) lyukakon és a (6) lyu­kakon át az 1. ábrába berajzolt nyilak irá­nyában áramlik ki, minek következtében erősen széttartó, széles lángot eredmé­nyező gázsugarak jönnek létre. Megjegyzendő, hogy szerkesztettek már oly szájcsöveket, melyek alsó végükön át­törésekkel bírták, de azoknál a szájcső belső részében több, ennek majdnem egész hosszára kiterjedő szűkebb csatorna volt kiképezve. Ezáltal egyrészt a szájcső elő­állítása és tisztítása nehézkessé vált, más­részt pedig a gáz ezen csatornák által hosz­szabb úton vezettetve és sugarakká tömö­rítve, a szájcsőből való kiáramlás után sugarak irányát nagyjában megtartotta és így a kívánt szélességű láng nem jött létre. A (3, 4) lyukak és a (6) lyukak száma és alakja természetesen tetszőleges lehet

Next

/
Thumbnails
Contents