61429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőnek, keményítőtartalmú termékeknek, lisztnek és efféléknek por, darabos liszttésztaalakból szemcsés alakba való hozására

töltésre való nyílás légmentesen zárt csapószelep által zárható úgy, hogy a dobban a nyomás a légköri nyomásnál nagyobbra növelhető. A dobnak még egy vagy több csatlakozó csöve van, melyekhez alkalmas csövek vannak hozzákapcsolva. Ezen csövek útján a dobban kívánság esetén vákuum vagy túlnyomás létesíthető. Az eljárás foganatosításánál ezen dobok térfogatának körülbelül kétharmad részéig a kezelendő anyaggal, pl. közönséges, száraz keményítővel töltjük meg, mely tudvalevően 15—20% nedvességet tartalmaz. A "keményítő finoman eloszlatott alakban, pl. lisztalakban lehet, de kristályok, törmelékek vagy gyöngyök alakját is mutathatja. Ezután a dobot légmentesen elzárjuk, a kemencébe toljuk és 150—200 fokra hevítjük. Egyidejűleg azonban a dobot lassan forgatjuk úgy, hogy a benne lévő keményítő hevítése egészen egyenletesen megy végbe. Ha a keményítő hőmérséklete körülbelül 70—80 fok, a keményítő a jelenlévő nedvesség folytán zselatinálódni és ragacsossá válni kezd. A forgómozgás miatt az egyes keményítőrészecskéknek egymáshoz kell tapadniok és így magok keletkeznek, melyek a további forgatás közben térfogatukra nézve növekednek, amennyiben mindig újabb részecskéket ragadnak magukhoz. Ezen folyamat akkor is végbe megy, ha az anyag csomós, pl. gyöngyszemnagyságú darabokból áll. Ezen csomók csak külső fölületükön válnak ragacsossá és a képezendő szemcsék magjait képezik. Ily csomós keményítő azonban még jelentékeny mennyiségű lisztalakú keményítőt tartalmaz, mely a dob forgása közben épúgy, mint a lisztté szétzúzott csomócskák, a magok körül csoportosul. Ha a hőmérséklet már elég nagy arra, hogy a keményítőben lévő folyadékból gőz képződhet, gőz kondenzációja is végbe megy, mely úgy az anyag külső fölületén, mint belsejében fölléphet. Ezáltal a ragacsos magok képződése még növekedik. A kondenzáció oka az, hogy a dob belsejében a gőz hőmérséklete nagyobb, mint a keményítőé A kemencének és a dob falainak hőmérséklete természetesen még nagyobb. Ha a dob az eljárás kezdetén hideg, a fűtést körülbelül egy óráig vagy tovább kell folytatni, ha azonban mindjárt már fűtött dobbal kezdjük az eljárást, ennek foganatosítására jelentékenyen rövidebb idő szükséges. Minden esetben a hevítés következtében a dobban 2-3"5 atm. nyomás keletkezik, ha a keményítő hőmérséklete 130—150 fok. Ezen nyomásnál a dobban lévő gáz állapota a tökéletes telítettséghez közeledik és a dob egész tartalma szemcsés alakba ment át. Ezután a nyomást gőz kibocsátása által lassan csökkentjük, míg a nyomás zérusig csökkent. Ezt pl. külön kibocsátó berendezések által eszközölhetjük. A kibocsátásnak azonban nem szabad túlságosan lassan végbe menni, mert különben a keményítő vagy a kezelt anyag nagyon kiszáradna. Nagyon gyorsan sem szabad a kibocsátást végezni, mert,a képezett szemcsék föltörnének vagy fölháríttatnának. Előnyösben előbb a dobon alkalmazott szelepet részben és végül egészen nyitjuk úgy, hogy az egész kibocsátási eljárás körülbelül öt percig tart. Ezen kibocsátás közben a dobot vagy tartályt tovább forgathatjuk. Ennek következtében a keményítőmasszák egész fölülete egyenletesen szellőzik és száríttatik és a képezett szemcsék levegőn szárított állapotba jutnak úgy, hogy tartósakká válnak; az eljárás kezdetén jelenlévő nedvességnek meghatározott választása és az előírások megtartása által azonban úgy lehet eljárni, hogy a kész termék bármely előre meghatározott •mennyiségű nedvességet tartalmazzon. Különösen előnyös, ha a kibocsátási műveletnél a keményítő gabonaizét, valamint rossz szagú gőzöket, melyek a gabonában lévő olajokból származnak, elveszít, minthogy ezek a keményítőre ható hőmérsékletnél és nyomásnál elillannak. A nyomásnak a leírt módon való egyszerű megszüntetése helyett ugyanezen eredményt azáltal érhetjük el, hogy a dobot vákuummal kötjük össze; a műveletet ez esetben előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a dobban körülbelül 675 mnj. higinyoszlopnak megfelelő vákuum keletkezzék. A vákuum alatt való ezen nyomáscsökkentés a