61428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok tárfogatának és lyukacsosságának növelésére

- 5 -volnának kilőve. A búzaszemek földuzzadt állapotban jutnak ki úgy, hogy térfogatuk jelentékenyen növekedett és lényegben levegőn szárított állapotnak megfelelő nedvességet tartalmaznak. Ugyanily módon lehet más gabonanemek szemeit, pl. zabot, kölest, tengerit, árpát, stb.-t kezelni. A leírt eljárás, mely szerint keményítő és keményítőtartalmú anyagok térfogata ós lyukacsos8ága száraz, előnyösen túlhevített gőznek a dobba való bevezetése által növelhető, nemcsak mindenféle gabonaszemeknél alkalmazható, hanem keményítőszemcséknek és keményítőtartalmú más mesterséges szemcsés anyagoknak, pl. különböző alakú spaghettinek vagy makkaroninak földuzzasztására is alkalmas. így pl. ábrás metéltek, csillagmetéltek, szalagmetéltek stb., valamint keményítőből, vagy keményítőtartalmú anyagból való darabok, golyók, pilulák, különösen pedig azon testek, melyek a föltalálónak ezen szabadalommaíegyidejűleg bejelentett szabadalmában leírt eljárás szerint készültek, térfogatra és lyukacsosságra nézve növelhetők. Az eljárás egjik változata szerint a kenényítőt vagy keményítőtartalmú anyagot mindjárt azon berendezésbe tesszük, melyet a szemcsés tömeg földuzzasztására alkalmazunk. A fovgó dobba alkalmas mennyiségű keményítőt vagy keményítőtartalmú anyagot helyezünk, mely pl. 15—20% nedvességet tartalmaz. A dobot ezután bezárjuk és hevítjük, mely hevítésnél a hőmérsékletet kb. 150—200 fokra növeljük; egyidejűleg a dobot lassan forgatjuk úgy, hogy a keményítő hevítése egyenletesen megy végbe. Ha a keményítő 70—80 fokú hőmérsékletet ért el, a jelen lévő nedvesség hatása alatt zselatinálódni és ragacsossá válni kezd. Az egyes keményítőrészecskék tehát összeragadnak és magokat vagy középpontokat képeznek, melyeknek térfogata a <iob továbbforgása közben azáltal növekszik, hogy az egész masszából még más részecskéket is fölvesznek. Ha ezen folyamat még tovább tart, a kis magok addig növekednek, míg végül az egész lisztszerű anyag eltűnik és csak golyószerú képződmények vannak jelen, melyek többé vagy kevésbbé kemények és keménységük a választott hőfoktól, nedvességi foktól és a kezelés időtartamától függ. Ha pl. tiszta keményítőt kezelünk, a kezelést félbeszakíthatjuk, mielőtt a keményítő oldhatóságát elvesztené úgy, hogy mosáshoz még alkalmas. Ha kiindulási anyag gyanánt keményítőtartalmú lisztet veszünk, a kezelést annyira vihetjük, hogy golyócskák vagy szemcsék keletkeznek, melyekben a keményítő többé vagy kevésbbé zselatinálva van, a végtermék pedig kemény és~ szemcsés. Minden esetben a termelt szemcsék elég tartósak ai-ra, hogy azokat újból való szétesés nélkül tovább lehessen kezelni és, mint a gabonaszemeket lehessen szállítani. A keményítő vagy a keményítőtartalmú anyag tésztaszerű vagy képlékeny masszává is alakítható, melyet kis darabokra osztunk és ezeket a hevítő és forgató eljárás alá vetjük. Ez esetben is szemcsés alakzatok képződnek; ezeket jelen találmány szerint szintén a duzzasztó eljárás alá vetjük, mint azt a gabonaszemek kezelésére nézve leírtuk. Az így előállított szemcséknek is lényegben levegőn szárított állapotban kell lenniök, ha különösen jó eredményeket akarunk elérni. Ezen cél gyors és egyszerű módon való elérésére a szemcséket vákuumban szárítjuk, vagyis a dobot vagy más tartályt, melyben a szemcsés massza képződött, vákuumtérrel vagy kondenzátorral kötjük össze. Ezen szárítás természetesen fölösleges, ha a szemcsés massza már levegőn szárított állapotban van. A szárítás csak akkor szükséges, ha a szemcsés masszák nagyon nagy mennyiségű nedvességet tartalmaznak. Ha az anyag levegőn szárított golyócskák vagy szemcsék alakjában van, térfogatát és lyukacsosságát a leírt módon növeljük; ezt a levegőn szárított szemcsék előállítása után közvetlenül vagy közvetve eszközölhetjük. A szemcséket tehát a dobból kivehetjük és előbb tetszőleges hosszú ideig készletben tarthatjuk; minden esetben a szemcséket a hengerben kb. 125 fokra hevít-