61428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok tárfogatának és lyukacsosságának növelésére

- 5 -volnának kilőve. A búzaszemek földuzzadt állapotban jutnak ki úgy, hogy térfogatuk jelentékenyen növekedett és lényegben leve­gőn szárított állapotnak megfelelő nedves­séget tartalmaznak. Ugyanily módon lehet más gabonanemek szemeit, pl. zabot, kölest, tengerit, árpát, stb.-t kezelni. A leírt eljárás, mely szerint keményítő és keményítőtartalmú anyagok térfogata ós lyukacsos8ága száraz, előnyösen túlhevített gőznek a dobba való bevezetése által növel­hető, nemcsak mindenféle gabonaszemeknél alkalmazható, hanem keményítőszemcsék­nek és keményítőtartalmú más mesterséges szemcsés anyagoknak, pl. különböző alakú spaghettinek vagy makkaroninak földuzzasz­tására is alkalmas. így pl. ábrás metéltek, csillagmetéltek, szalagmetéltek stb., vala­mint keményítőből, vagy keményítőtartalmú anyagból való darabok, golyók, pilulák, külö­nösen pedig azon testek, melyek a föltaláló­nak ezen szabadalommaíegyidejűleg bejelen­tett szabadalmában leírt eljárás szerint készültek, térfogatra és lyukacsosságra nézve növelhetők. Az eljárás egjik változata szerint a kenényítőt vagy keményítőtartalmú anya­got mindjárt azon berendezésbe tesszük, melyet a szemcsés tömeg földuzzasztására alkalmazunk. A fovgó dobba alkalmas mennyi­ségű keményítőt vagy keményítőtartalmú anyagot helyezünk, mely pl. 15—20% ned­vességet tartalmaz. A dobot ezután bezárjuk és hevítjük, mely hevítésnél a hőmérsék­letet kb. 150—200 fokra növeljük; egy­idejűleg a dobot lassan forgatjuk úgy, hogy a keményítő hevítése egyenletesen megy végbe. Ha a keményítő 70—80 fokú hő­mérsékletet ért el, a jelen lévő nedvesség hatása alatt zselatinálódni és ragacsossá válni kezd. Az egyes keményítőrészecskék tehát összeragadnak és magokat vagy közép­pontokat képeznek, melyeknek térfogata a <iob továbbforgása közben azáltal növek­szik, hogy az egész masszából még más részecskéket is fölvesznek. Ha ezen folyamat még tovább tart, a kis magok addig növe­kednek, míg végül az egész lisztszerű anyag eltűnik és csak golyószerú képződ­mények vannak jelen, melyek többé vagy kevésbbé kemények és keménységük a választott hőfoktól, nedvességi foktól és a kezelés időtartamától függ. Ha pl. tiszta keményítőt kezelünk, a kezelést félbeszakít­hatjuk, mielőtt a keményítő oldhatóságát elvesztené úgy, hogy mosáshoz még al­kalmas. Ha kiindulási anyag gyanánt keményítő­tartalmú lisztet veszünk, a kezelést annyira vihetjük, hogy golyócskák vagy szemcsék keletkeznek, melyekben a keményítő többé vagy kevésbbé zselatinálva van, a végter­mék pedig kemény és~ szemcsés. Minden esetben a termelt szemcsék elég tartósak ai-ra, hogy azokat újból való szétesés nél­kül tovább lehessen kezelni és, mint a gabona­szemeket lehessen szállítani. A keményítő vagy a keményítőtartalmú anyag tésztaszerű vagy képlékeny masszává is alakítható, melyet kis darabokra osztunk és ezeket a hevítő és forgató eljárás alá vetjük. Ez esetben is szemcsés alakzatok képződnek; ezeket jelen találmány szerint szintén a duzzasztó eljárás alá vetjük, mint azt a gabonaszemek kezelésére nézve leírtuk. Az így előállított szemcséknek is lényeg­ben levegőn szárított állapotban kell lenniök, ha különösen jó eredményeket akarunk elérni. Ezen cél gyors és egyszerű módon való elérésére a szemcséket vákuumban szárítjuk, vagyis a dobot vagy más tartályt, melyben a szemcsés massza képződött, vákuumtérrel vagy kondenzátorral kötjük össze. Ezen szárítás természetesen fölös­leges, ha a szemcsés massza már levegőn szárított állapotban van. A szárítás csak akkor szükséges, ha a szemcsés masszák nagyon nagy mennyiségű nedvességet tar­talmaznak. Ha az anyag levegőn szárított golyócskák vagy szemcsék alakjában van, térfogatát és lyukacsosságát a leírt módon növeljük; ezt a levegőn szárított szemcsék előállítása után közvetlenül vagy közvetve eszközöl­hetjük. A szemcséket tehát a dobból ki­vehetjük és előbb tetszőleges hosszú ideig készletben tarthatjuk; minden esetben a szemcséket a hengerben kb. 125 fokra hevít-

Next

/
Thumbnails
Contents