61420. lajstromszámú szabadalom • Szülészeti készülék a kitolás periódusa alatt való használatra

2 -Ily módon tehát a hasizmok a kitolási periódus alatt nem játszanak önálló szerepet, hanem összehúzódásukkal csak támaszul szolgálnak az anyaméhnek és a magzat kitolását maga az anyaméh ereje végzi. • Ezen periódus alatt tehát küzdelem folyik az anyaméh és a hasizmok között: a hatás kell, hogy egyenlő legyen az ellenhatással. Ha a hasizmok elég erősek, akkor lelapítják a méhívet, nem engedik az anyaméh középső részének eltávolodását a hátgerinctől, az anyaméh bennük jó támaszt talál és a magzat kitolása eredményesen megy* végbe. Sok esetben azonban a mai nőnek izomzata petyhüdt, a hasizmok is gyöngék és képtelenek az anyaméhet megtartani. Az ívalakban meghosszabbodó anyaméh középső részén a hátgerinetől előre eltávolodik, ereje nem a magzat kitolására használódik föl, hanem a hasfalszövet kitágítására és a szülés késik. Normális méretű medencénél a magzat kitolása hosszú, több óráig tartó erőlködés után mégis bekövetT kezik. Ha azonban a magzat feje és a medence egymáshoz kedvezőtlen arányban van (a szűk medence első fokozata), úgy a szülést a magzatnak fogókkal való kihúzásával kell befejezni. A fönt ismertetett elméleti vizsgálatok gyakorlati föladatot eredményeztek, t. i. oly készülék föltalálását, melynek célja a beteg nő anyaméhének középső részét a második szülési periódus alatt (vagyis a kitolási periódusban) a hátgerinc közelében megtartani, hogy azáltal a méh kitolóképességét növeljük, a hasfal tágulását megakadályozzuk és a hasizmok munkáját fölöslegessé tegyük. A föladat abban áll, hogy rögtön a vajúdás kezdetekor az előre kidomborodó anyaméhnek oly erőt állítsunk szembe, mely ellenkező értelmű. Ezen erő a hasfalon át a mellső méhfölület középső részére ható módon és mindjárt a vajúdás kezdetén alkalmazandó, amíg az anyaméhnek nem volt ideje megnyúlni és a vajúdás végeztével annak hatása azonnal megszüntetendő. A mellékelt rajz a találmány tárgyának 1 példaképen! foganatosítási alakját tünteti föl, mely főképen az (A) pajzsból áll, mely a vajúdó nő hasának mellső fölületét födi. A pajzs lágy szövetből készül, melybe a (d) hasítékokon át a hajlékony (a, a) halcsontokat, vagy másefféléket helyezzük be, mimellett a halcsontok behelyezése után a hasítékokat a (d) nyomógombokkal ellátott szárnyakkal zárják el. A pajzson két sor levehető spirálisalakú (bl, b2, b3) gyűrű van megerősítve. A pajzs közepén ezen gyűrűk egymáshoz közelebb vannak elrendezve, mint a végeken, hogy a mellső méhfölületre irányított erő főképen annak középső részén, vagyis az ív legmagasabb részén összpontosuljon : a méh fölső és alsó végén kisebb erőt alkalmazunk, amit a gyűrűk közti nagyobb távolsággal érünk el. A (bl', b2) gyűrűkön szalagokat húzunk át, melyeknek végei a készülék másik (B) részén vannak megerősítve. Ezen második (B) rész hosszú, nem túlságosan keskeny sávot képez, mely a vajúdó nő hátát a derekán veszi körül és egész az oldalakig terjed. A szalagok akként vannak hozzávezetve, hogy az első (cl) szalag a sáv fölső széléből indul ki, az első (b) gyűrűhöz megy, lazán folytatódik, azután a harmadik (b3) gyűrűhöz megy és végül ismét a (B) sávon van megerősítve. A második (c2) szalag azonban az előbbi szalag két vége között van a (Bl) szalaghoz erősítve, a második (b2) gyűrűn az első szalaghoz hasonlóan megy keresztül, lazán tovább halad a (b4) gyűrűhöz és azon keresztül menve visszatér a (B) szalag alsó széléhez. Hasonló módon vannak a szalagok a másik oldalon elrendezve. Mivelhogy az (a) halcsontok kivehetők és a (b) gyűrűk levehetők, az egész készülék könnyen tisztítható és fertőtleníthető. A készüléket következő módon használjuk. „ Miután az első prés mozgás bekövetkezett, a készüléket a vajúdó nő fején át olyképen húzzuk testére, hogy a pajzs az anyaméhre jusson, a hátsó szalag keresztcsontot födje és a Meglazított szalagok az oldalokon lecsüngjenek. Két személy, pl. az orvos és a bába, a vajúdó nő ágyához ülnek és