61409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázoknak vagy gőzöknek kis tömegekben, minden oldalról zárt üvegharangokban egy hő- vagy fényforrás behatása alatt való lassankénti fejlesztésére
Megjelent 1913. évi október lió 14-én. ! . MAGY. KIR. SZABADALMI J Ub HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61409. szám. IV,lj./l. OSZTÁLY. Eljárás gázoknak vagy gőzöknek kis tömegekben, minden oldalról zárt üvegharangokban egy hő- vagy fényforrás behatása alatt való lassankénti fejlesztésére. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 17-ike. Elsőbbsége 1911 december hó 30-ika. Találmányunk tárgya eljárás gázoknak vagy gőzöknek kis tömegekben, minden oldalról zárt üvegharangokban egy hő- vagy fényforrás behatása alatt való lassankénti fejlesztésére. Ismeretes ily edényekbe oly anyagokat hozni, melyekből hő- vagy fény- ! behatás által gázok fejlesztetnek, melyek például a harangba zárt testek élettartamára^ vagy az esetben, ha az üvegharang evakuálva van, a vákuum f ön tartására kedvező behatást gyakorolnak, vagy pedig valamelyes káros anyagot lekötnek. Ily üvegharangok pl. az elektromos izzólámpák, főleg a fémszálas izzólámpák körtéi, és az ú. n. higanykiegyenlítők üvegedényei. Az eljárás abban áll, hogy kiindulási anyag gyanánt oly anyagot választunk, mely eléggé stabil arra, hogy az üvegharangban lévő hő- vagy fényforrás behatása által meg ne bontassék és emellett gázt vagy gőzt fejlesszen. Egy ily anyagot összeköttetésbe hozunk egy másik, oly tulajdonságokkal biró anyaggal, hogy a kiindulási anyaggal való összeköttetés következtében a ho- vagy fénybehatás által egy vegyi reakció lép föl, mely által a kiindulási anyag megbontátik; amellett belőle gázok vagy gőzök fejlődnek. A kiindulási anyagot, melyből gőzöket vagy gázokat kell fejleszteni, a második anyagra egyszerűen rávisszük. A kiindulási anyagot azon hatás szerint választjuk, melyet a" gáz- vagy gőzfejlesztés által el akarunk érni; elektromos fémszálas izzólámpák számára például a fémhalogénvegyületek, ezek közül pedig az ezüsthalogénvegyületek váltak különösen be. Ezen ezüsthalogéneket (ezüstchlorid-bromid-jodid) előnyösen nikellel, vassal vagy hasonlóan ható fémekkel hozzuk össze, mimellett a fémet a halogénvegyületek hordozói gyanánt lehet fölhasználni. Ha pl. ezüstchloridot és nikkelt használunk, akkor az esetleg szabaddá váló chlórt részben a nikkel veszi föl, részben gázalakban szabaddá válik. Kevés chlornikkel is elpárologhat és a hidegebb részeken lecsapódhat. Előnyös a chlórezüstöt a hordozóra ráolvasztani és ennek egy kis hálóalakot adni. A redukció gyorsasága a fény- vagy hőbehatásnak a halogénvegyületre való erősségétől függ. A kívánt gyorsasági fok szerint választjuk a fény- vagy hőforrást és kísérletek által határozzuk meg a halogén-
