61390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok elgázosítására
Megjelen li>13. évi október hó ll-én. MAGY. SZABADALMI Kin. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 61390. szám. II/e. OSZTÁLY Eljárás tüzelőanyagok elgázosítására. HELLER FRITZ GYÁRIGAZGATÓ KASNAUBAN. A bejelentés napja 1912 december hó 9-ike. Elsőbbsége 1911 április hó 8-ika. A salakosodásra hajló összes tüzelőanyagoknál az elgázosításhoz szükséges levegőhöz gőzt kellett hozzáadni, hogy megfelelő hűtés létesíttessék. Széles elgázosító-zónával biró generátoroknál a gőzhozzáadás ©gyedül nem elegendő és külön hűtőberendezéseket (Türkstb.) kell alkalmazni, míg erősen szűkített elgázosító-zónával biró generátoroknál ezek a hűtőberendezések, elhagyhatók, minthogy a gőzhozzávezetés önmagában is lehetővé teszi a kellő hűtést, a salakképződés elkerülése céljából. Sok vizet tartalmazó és csekélyebb értékű tüzelőanyagoknál azonban a tapasztalatok szerint a nagyobb gőzhozzávezetés káros, mert a tüzelőanyaghoz tapadó víz elgőzölögtetése által és nagyobb mennyiségű vízgőznek elemeire való fölbontása következtében a gázfejlesztőtől igen sok meleg vonatik el. A széndioxydnak szénoxydra való redukálásához szükséges izzítőzóna már nem tartható be, ami nagy zavarokra vezet és az igen nedves és csekélyebb értékű tüzelőanyag elgázosítását egyáltalán lehetetlenné teszi. Ha ily csekélyebb értékű és igen nedves tüzelőanyagok elgázosításának keresztülvitelét csak levegő bevezetése által kíséreljük meg, akkor ismét a salakképződéssel és ennek összes nagy hátrányaival kell számolnunk, minthogy a levegőáram belépésének közvetlen közelében, hol helyi légfölösleg van jelen, a szénenynek széndioxyddá való közvetlen elégetése által oly sok meleg válik szabaddá, hogy könnyen salakosodás következhetik be. Hogy már most a salakképződés veszélyét elkerüljük, és ennek dacára, igen nedves és csekélyebb értékű tüzelőanyagot, sőt tőzeget is előnyösen elgázosíthassunk, a találmány értelmében tetszés szerinti keresztmetszetű gázfejlesztőt használunk, melynek lényege abban áll, hogy az elgázosításra szükséges levegőt két egymás fölött fekvő zónában vezetjük be, és pedig az alsó zónában gőzzel keverve, a keverék megfelelő szabályozhatása mellett, ellenben a fölső zónában gőz hozzáadása nélkül. • Ezen találmányi gondolat a következő észlelésen alapszik: A föntiek értelmében a salakképződés elkerülésére föltétlenül gőzlégkeveréket kell ott befúvatni, ahol helyi légfölösleg és a szénenynek széndioxyddá való elégése következtében erős hőemelkedés lép föl. Vizsgálataim már most azt eredményezték,