61386. lajstromszámú szabadalom • Szövöttárú papírból és eljárás annak előállítására

Megjelent 1913. évi október hó 1 l-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 61386. szám XIV/b. OSZTÁLY. Szövött árú papírból és eljárás előállítására. AKTIENGESELLSCHAFT FÜR GARNFABRIKATION CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 17-ike. Elsőbbsége 1911 december hó 19-ike. A jelen találmány tárgya szövött árú, kifeszítéskor önmaguktól sodródó papir-, amelynek vetülékei hosszirányban ráncolt, vagy cellulóza-csíkok, További tárgya a ta­lálmánynak egy eljárás ilyen szövött árú előállítására. Eddig is előállítottak fonalakat papír­ból vagy cellulózából többféle ismert eljá­rás szerint, amit rendszerint úgy végez­tek, • hogy a széles papírszalagot késekkel vagy vízsugarakkal csíkokra osztották, amely csíkokat azután szalagcsévékre te­kercselték föl és a szokásos módon a fonó­orsó forgatása révén egyenletes kerek fo­nallá so'dorták össze. Az ily módon készült fonalakkal azonban nem sikerült háncsszövetek, mint japán gyékények, falborítók és effélék utánza­tait előállítani. Az utánzatok mindig csak fölötte tökéletlenek maradtak, mert az al­kalmazott kerek fonállal sohasem lehetett a háncsszövet vagy gyékény sajátszerűsé­gét sem külső tekintetében, sem egyebek­ben elérni. A kerek papir- vagy cellulózafonalak eme hátrányát az említett vagy hasonló szöve­tek készítésénél a jelen találmány értel­mében úgy küszöböljük ki, hogy a papír­csíkot először hosszirányban ráncoljuk és azután a ráncolt csíkot minden sodrás nél­kül csévéljük. A fölcsévélt, hosszirányban összeráncolt fonál lefejtés közben önmagá­tól sajátszerű sodratot kap, ami a háncs­szerű benyomást még erősbíti. Az össze­ráncolt papir- vagy cellulózacsíkoknak ez a sodrata annak a szövésnél vetülékfonal­ként való közvetlen földolgozása közben sem vész el, mert a vetülék a szövet és a cséve között mindig feszül némileg, s en­nek következtében nem sodródhatik vissza. Hogy a hosszirányban már összeráncolt papírcsík a csévéről való lefejtésekor csak­ugyan sodródik, az az alábbi példából is kitűnik. Ha egy kötelet köralakban meg­hajlítva, több egymáson nyugvó tekervény­ben a földön fölállítunk és azután nem víz­szintes síkban szedjük le, hanem függőle­gesen vagy közel függőlegesen emeljük, ak­kor önmagától bizonyos sodratot kap. Ez következik be az új eljárásnál is, ameny­nyiben a hosszirányban összeráncolt csíkot nem ugyanazon értelemben fejtjük le a csévéről, ahogyan föltekercseltük, hanem a cséve tengelye irányában vagy megköze­lítőleg ilyen irányban. A hosszirányban ráncolt papircsík, ha az

Next

/
Thumbnails
Contents