61366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagokból, főleg finom szemcsés állapotban lévő anyagokból való gázfejlesztésre
A gázfejlesztő a következő eljárás szerint működik: A födél leemelése után a rostélyra először egy réteg apró darabból1 álló, kellő mértékben tűzálló törmelékeit, például salaktörmeléket öntünk. Erre azután körülbelül 10 cm. vastag rétegben izzó tüzelőanyagot töltünk. Eközben működésbe hozzuk aí levegőt szolgáltató nyomó- vagy szívóberendezést, de csak oly mértékben, hogy a betöltött tüzelőanyag újból izzásba jöjjön, ill. izzásba maradjon s egyidejűleg a födelet föltesszük. Az izzó rétegre adagoljuk azután lehetőleg egyenletesen elosztva az elgázosítandó tüzelőanyagot, mely az alatta lévő izzó réteggel érintkezésbe jutva, gyorsan a reakció hőmérsékletre emelkedik. Most fölülről lefelé például a ,gázok leszívatása által kellő elővigyázattal annyi levegőt vezetünk rá a rétegeken, hogy annak elegendő ideje legyen^ a primérképződésű szénsavat szénoxiddá redukálni. Finom szemcsékből álló anya. gokból igen gyorsan keletkezik jó gáz, úgy, hogy erre már egy néhány cm. vastag réteg is elegendő. A tüzelőanyag adagoolása lehetőleg folytonosan és szabályosan, pl. vékony, egyenletesen elosztott rétegekben, történik úgy,, hogy a rétegek fö.Jülete mindenütt egyenlő hőmérsékletet mutat és egyidejűleg a hamuban szén legföljebb csak nyomokban marad vissza. ' Az áthaladó levegőmennyiség megfelelő szabályozásával a gáztalanító— oxidáló — és redukáló szakaszt oly módon szabályozr hatjuk, hogy a fölszintől számítva mindig egy meghatározott vastagságú réteg keletkezik, melynek alsó részén már lehetőleg az összes szén elégett. Ezen réteg fölső részében a gáznemű alkatrészek OS szilárd szén szénsavvá és vízzé égnek1 el, melyek aztán a réteg alsó részében a szilárd szén elfogyasztása mellett szénoxiddá, illetve hidrogénné redukálódnak. Ezáltal a süveg alsó részében a többé vagy kevésbbé összesült hamuból (salakból) egy folytonosan növekedő vastagságú likacsos bocs képződik, melynek ellenállása következtében a fúvó-, illetve szívókészülék nyomását fokozatosan erősíteni kell. Ha a likacsos bocs bizonyos vastagságra, pL 1 m.-re növekedett, a tüzelőanyag adagolását beszüntetjük, de bizonyos ideig még levegőt szívatunk át a készüléken mindig fölülről lefelé. Ezáltal a hamuban még esetleg található szénrészek is elégnek. Ezután a gázfejlesztőt a hozzá csatlakozó vezetékekből kikapcsolva, a (C) födelet leemeljük, az (A) süveget a talapzatról alkalmas készülékek segélyével eltávolítjuk s abból la likacsos bocsot kivesszük. A rostély megtisztítása és. a süveg föltétele után a gázfejlesztő újból üzembe helyezhető. A szénsavnak a szénoxiddá való további átalakítása céljából a rostély alól kilépő gázt azután még izeó kokszrétegen stb. vezethetjük át. Némely tüzelőanyagnál a tűz vezetésének egyszerűsítése céljából ajánlatos, hogy a tüzet gyorsabban engedjük rétegről-rétegre emelkedni, amely esetben a hamuban visszamaradó nagyobb mennyiségű szénrészeket a tüzelőanyag adagolásának beszüntetése után következő kiégetés közben gázosítjuk el. Ha ellenben a tulajdonképeni elgázosítási folyamat befejezte után kevés koksz marad vissza az égési maradékban, akkor a kiégetés megtörténte után azon újból levegőt vezetve keresztül, azt igen egyszerűen fölmelegíthetjük. Az így nyert meleg levegőt aztán 'egy másik hasonló szerkezetű gázfejlesztőbe is vezethetjük. A levegőt még úgy is lehet fölmelegíteni, hogy azt például csöveken az elvezetett forró gázolj csatornájában vezetjük. A meleg levegő alkalmazásának az az előnye, hogy ilyen módon nagyobb menynyiségű vízigőzt, vagy vizet vagyunk képesek vízgázzá bontani s ezáltal jobb minőségű gázt Iriapunk. A leírt eljárással főleg az olyan égési anyagokból lehet előnyösen gázt fejleszteni, melyek finomságuknál fogva a szokásos gázfejlesztőknél kifúvatnána^. Azesetben többnyire benne lévő, vagy szándékosan hozzáadott víz tökéletesen vízgázzá
