61357. lajstromszámú szabadalom • Önműködő merőgép elsősorban követőkockákhoz

Megjelent 1913. évi október lió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 61857. szám. VH/f. OSZTÁLYÖnműködő, mérőgép, elsősorban kövezőkockákhoz. GEORG DE LA PORTÉ GÉPGYÁROS ELBA/M

HARBURGBAN. A bejelentés napja 1912 augusztus hó 22-ike. Jelen találmány tárgya mérőgép, mély főképen kövezőkockáknak önműködő mérésére szolgál. A találmány lényege, hogy a megmérendő kőkockának súlya emelőáttétel közvetítésével csúszószánra hat, mely egészen a megmérendő tárgyig vezet, miáltal ezen szán a gép vázán lévő beosztáson a kő méreteit megmutatja; a kőnek vagy bármely más tárgynak leemelése után, az emelőrudazatra 'ellenkező értelemben ható erő a gépet megint kezdeti helyzetébe hozza vissza. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja. 1. ábra a g©p oldalnézetét, 2. ábra előlnézetét, 3. ábra oldalnézetét munkahelyzetben tünteti föl. A megmérendő tárgynak fölvételére az (a, a) csúszóorsókon megerősített (b) lap szolgál. A kődarab a gépen elrendezett (c) falnak támaszkodik neki. Az (a, a) orsók megfelelő függélyes vezetékben mozoghatnak el és alsó végeikkel egy (d) keresztdarabhoz csatlakoznak, melyhez a (d') emelő forgathatóan van megerősítve. Utóbbinak közepéhez (e) csuklőrúd csatlakozik, mely másik végével az (f) szánhoz kapcsolódik. Az (f) szánnak (g) homlokfala a kövek mérésekor ütközőiölületként szolgál. A szán mellett vagy alatt (1) beosztás van, amelyen a szán a kődarabnak mindenkori méreteit megmutatja. A gép vázához szilárdan megerősített (h) U-vason lenghetően van elrendezve az (i) kétkarú emelő, melynek egyik vége (k) súlyt hord, míg a másik vége a (d) emelőkaihoz van csuklósan megerősítve. A megmérendő követ, vagy egyéb tárgyat a (b) lapra helyezzük olykép, hogy annak egyik oldala a (c) falnak támaszkodik. A kőnek súlya az (a, a) orsókat lefelé nyomja, mely mozgást az emelőrudazatok az (f) szánra viszik át, azáltal, hogy az(i) kétkarú emelő (i') vége, kifelé leng és ezr állal az (e) vonórudat a jelzett nyíl irányárban húzza.- A szán mindaddig mozog a mérendő tárgy irányában, míg a (g) fal az (x) kőhöz ér. Ekkor a szán az (1) beosztáson megmutatja az (x) kőnek nagyságát. A (k) ellensúly az összes lökéseket és lengéseket tompítja. Az (x) kő leemelése után a (k) súly ellenkező értelemben fejti ki hatását, az (i) kétkarú emelőt visszalengeti, mikor is az (e) vonórúd a szánt kezdeti helyzetébe _ visszatolja. Egyidejűleg az (a, a) orsók a