61354. lajstromszámú szabadalom • Munkaidőellenőrző készülék

— 3 — kel érintkezésbe hozó kalapácsot hordoz. A kalapács feje célszerűen a (37) karon rögzitett vízszintes (38) csatornában elrendezett (39) gummidarabokbol áll, amelyek a kerekekkel szemben foglalnak helyet. Egy a (34) tengelyen alkalmazott (40) csavarrugó a (35) emelőt az 1. ábrán föllüntetett megemelt helyzetben igyekszik tartani. A (34) tengelynek a készülék (1) tokjából kinyúló végén egy fogantyúval ellátott (41) emelő van megerősítve. Mielőtt a munkás dolgozni kezdene, (27) kártyáját a belső (28) nyílásba dugja úgy, hogy az a (30) lécre áll föl. Ugyanakkor a (4) forgattyú révén a (7) kereket a nulla helyzetbe forgatja vissza, amelyben annak mozgását egy az egyik (2) ágyazási bakon csuklósan megerősített (42) kilincs határolja, amely a (7) kerék (43) kiugrásában kapaszkodik. Erre a munkás a (41) emelőt lenyomja és rögtön ismét szabadon is bocsátja, mimellett a (40) rugó a kalapácsot a bedugott kártyának röpiti úgy, hogy" erre a (8) kerék a nap nevét, az (5) kerék pedig egy ellenőrzőjelet például a 130 számjegyet nyomtatja, míg a. (7) kerék nem nyomtathat semitsem a kártyára, minhogy az a (28) nyílás helyzete folytán nem ér ezen kerékig. Elnnek megtörténtével a munkás a kártyát ismét kiveszi és munkája elvégzése idejére megőrzi. A közbeeső idő alatt a készüléket más munkások használhatják, akiknek csak arra kell ügyelniök, hogy a (7) kereket mindig visszamozgassák a nullahelyzetbe. Ha a munkás befejezte munkáját, úgy a kártyát ismét bedugja a készülékbe, még pedig most a (29) nyílásba, mikor is a kártya mind a három (8, 5, 7) kerékkel kerül szembe. Erre a (4) forgattyút úgy forgatja el, hogy a (6) keréknek azon ellenörzőjele, amely a munka kezdetén a kártyájára nyomtatott ellenőrzőjeggyel pontosan megegyezik tehát a fölvett esetben a 130 számjegy, egy állványzaton megerősített (44) mutatóval kerüljön szembe. Az egymással szilárdan összekötött (6) és (5) kérekek typjei úgy vannak elrendezve, hogy az (5) keréknek megfelelő 130 számjegye ekkor a (39) kalapáccsal kerül szemben. Ha tehát a munkás most a (41) emelőt lenyomja és ismét szabadonbocsátja, a kártyára ismét rányomatnak a nap neve, a 130 ellenőrzőszámjegy és azonkívül a (7) kerék által a kártyának ugyanazon sorába nyomatik azon idő is, mely eltelt, amióta a munkás a gépet legutóbb használta, vagyis azon idő, amelyet a munka végzésére fordított. A (7) kereket ugyanis ezen idő alatt a (12) elektromágnes és az ezt működtető központi óra éppen olyan szöggel forgatta el az (5) kerékhez képest, hogy azok a typek, amelyek az említett időt megadják, a kalapáccsal szemben vannak, ha az (5) kerék úgy forgattatott el, hogy a 130 ellenőrzőszámjegy, úgy mint előbb, a kalapács előtt áll. A kerekeken lévő typeket úgy képezhetjük ki, hogy azok a betűket stb. a kártyákba beverik, vagy pedig a kerekek és a bedugott kártyák között festékszalagot alkalmazhatunk, amelyet valamely alkalmas szerkezet például az Írógépeknél használatos módon mozgat. Ahoz, hogy a készülék a megkívánt módon működjék, igen fontos, hogy a (7) kerék az (5) kerékhez képest • csakis akkor forduljon el, ba a (12) elektromágnes gerjeszttetik és horgonyt magához vonzza. A j (7) kerék szándékolatlan elfordulásának meggátlására a (14) billenőemelőn két (45, 46) pecek van alkalmazva. (5. ábra), amelyek a (7) kerék elfordulását gátolják, kivéve azon pillanatot, amelyben a horgony vonzatik. Ha a billenőkar normális nyugalmi helyzetében van (5. ábra, teljes vonallal rajzolt helyzet), úgy a (46) pecek a (19) fogaskerék egyik fogába kapaszkodik és így ezen keréknek a nyíl irányában való elfordulását gátolja, Ha a horgony vonzatik és a billenőkar elfordul, a (46) pecek a kereket azonnal szabadonbocsátja, közvetlenül rá azonban a (45) pecek kapaszkodik a fogaskerékbe, amely tehát most átveszi a (46) pecek szerepét is a keréknek a nyíl irányában való továbbforgását gátolja úgy, hogy a kerék csak egy foggal fordulhat el. A kerék ellenőrző irányú elfordulását a (18) kilincs gátolja. A föltüntetett kiviteli alakot természet-