61350. lajstromszámú szabadalom • Beállítószerkezet egyes betűket öntő gépek betűodorkeretei részére

2 -határozott beállítást adnak, mely 'a betűodorok egyikének megfelel. Ha tehát a lyukasztás hibás, akkor nem léphetnek föl géptörések vagy más komolyabb zavarok, hanem legföljebb egy hibás betű öntetik. Minthogy azonban a betűodorkeret jelentékeny tömegű ennek folytán a beállítás nagy sebessége következtében ez az eljárás nem elegendő, hogy a helyes beállítás kellő biztonsággal eszközöltessék. Ha ugyanis pl. a telt pofa éri el először az ütközőpecket és a kivágott pofa nagy sebességgel húzza a betűodorkeretet az ily módon meghatározott beállításba, akkor a kivágott pofát a tömegtehetetlensóg következtében a telt pofa nem tartaná föl, mert a pofák a berendezés lényegéhez képest rugók által tartatnak helyzetükben és így a cél nem éretnék el. Ennek következtében két pár beállító pofát alkalmaztak, melyek ellentétes értelemben azaz oly módon mozgattatnak, hogy az egyik pár egészen a pálya végpontjaiig széthuzatik, miközben a másik pár záródik és megfordítva. Az első pár a megadott módon egy ütközőpecek fölött áll be, mely a regisztrálólyukasztásnak megfelelően közvetlenül nyomólevegő által tolatott előre a beállítópályába, azonban ez az első pár magát a betűodorkeretet nem állítja be, hanem csak egy második szintén a beállítópályában eltolható ütközőt állít be, melynek tömege csak igen csekély és így nem ad okot a fönti hátrányokra, mimellett a második pofapár ezen második ütköző fölött záródik és csak ekkor állítja be a betűodorkeretet. A találmány célja az, hogy a beállítóberendezés fönt leírt megkétszerezésének szükségessége elkerültessék és ezáltal egyrészt a gép építése egyszerűsbbíttessék, másrészt a beállítás gyorsaságának növelése lehetővé tétessék. A találmány abban áll, hogy a kívánt számú beállításokkal azonos számú helytálló ütközők helyett, melyek helyzetük által az illető beállítást jelölik és a nyomólégvezetékektől egyenként függetlenek, csupán egy ütköző alkalmaztatok, mely oly módon mozgatható, hogy a nyomólégátvitel által a beállítópálya irányában annyi különböző helyzetet kaphat, mint ahány beállítás kívántatik. A találmány szerint tehát azt a feladatot, amelyet eddigelé a beállítópofák első párja végzett, maga a nyomólégátvitel végzi. Az ily módon az ütközőnek egyszer adott helyzetet azután a második pofapár az eddig szokásos módon lemásolhatja és a betűodorkeretre átviheti. A találmány gyakorlati foganatosításánál igen bonyolult szerkezetet kapnánk, ha tényleg egyetlen ütközőt akarnánk nyomólégátvitel által a kívánt tizenöt beállításhoz képest tizenöt különböző helyzetbe vinni. Ha azonban az ütközőt különböző hosszúságú darabokra osztjuk föl vagy több, egy Jépcsőzetsorozattal ellátott ütközőt alkalmazunk, akkor alkalmas összeállítások által lényeges egyszerüsbbítések érhetők el. A csatolt rajzokon az 1. ábra az egész gép lényeges részeinek föl ül nézete. A 2. ábra az 1. ábrabeli beállítóberendezést nagyobb léptékben rajzolva mutatja. A 3. ábra a beállítóberendezés végnézete és a 4. ábra távlati képe. Az 5. és 6. ábra a tapintótuskókat tartó karoknak nézetei a beállítás irányában nézve. A 7. ábra a beállítóberendezés egy másik kiviteli alakjának fölülnézete és a 8. ábra távlati képe. A 9. és 10. ábra ezen kiviteli alak két végnézete a beállítópálya ellentétes végeiről nézve. A 11. ábra a beállítóberendezés vezérlésére szolgáló nyouiólégvezetékek vázlata. A 12. ábrabeli vázlat az alkalmazott regiszterlyukasztási eljárás magyarázatára szolgál. A 13—16. ábrák a találmány egy további kiviteli alakját mutatják részben vázlatosan. Az 1. ábrán (100) jelöli a papirmenesztőszerkezetet, melyen egy regiszterszalag ismert módon egy jármon menesztetik, hogy a beállítóberendezés vezérlésére szolgáló re-