61341. lajstromszámú szabadalom • Újítások bor- és gyümölcssajtókon
lehet. Ez abban az esetben állana elő, ha az (a) csészét és a kilengő (D) négyszöget egyáltalában elhagyjuk és az (R) rudat közvetlenül a hossztartókra erősítjük. Ez esetben az (N) emelő villaalakúan kiképezett végének elegendő hosszal kell birnia, hogy az érintkezést az (E) keretnek csak egyenes vonalú mozgását követő (R) rúd éa az (N) emelő közt az utóbbi minden helyzetében megtartsa. Ha megelégszünk ilyen merev összeköttetéssel, úgy az elrendezés a 6. és 7. ábra szerint, melyek egyike az (E) keret előlnézetét, a másik a keresztmetszetét tünteti föl, még lényegesen egyszerűsbül. Az erőgép által ide-oda mozgatott (E) keret (Z) lengő karokon függ és az (E) keret hossztartóiba két végükön szilárdan megerősített (R, R) rudak útján az (N) emelő lengő mozgást végez. Az (N) emelő lengőmozgásának a (C) kápcsolótárcsára való átvitele, mint a hogy az előbb említve volt, nem közvetlenül, hanem az (N) emelővel (Q) csap és (G) rúgó útján összekötött (M) közbenső emelő segítségével történik. Az egyik-forgásirányban a (H) hegy, a másik forgásirányban a (Hl) nyúlvány útján mozgattatik az (M) közbenső emelő. Ha a nyomás a préskádon beliü a megengedett határon túl nő, úgy egyidejűleg az emelő által átviendő erő is nő, a (G) rúgó összenyomódik, miáltal a mozgásnak az (M) közbenső emelőre való további átvitele megszűnik. Az említett rugalmas átvitel alkalmazásánál gyakran megtörténhet, mihelyt a (G) rúgó kissé utána enged és ennek következtében a mozgásátvitel nem lesz többé kényszermozgású, hogy a kapcsoló kilincs nem közvetlenül az (A) sajtólap megfelelő (B) lyukainak közepébe ér, hanem élével vagy a lemez fölső lapján a lyukperemeket vagy ha excentrikusan hatol be a lyukba, annak oldalfalait horzsolja, miáltal úgy a préslap mint a kilincs megsérülhet. Ezen hátrányt elkerülendő a kilincs a 4. ábra szerint középsíkjában (U) hasítékkal bír, melynek faláról ferdén levágott véggel bíró hegyes saru függ szabadon le. A motorikus meghajtásnál a megfelelő gyors mozgás következtében a szabadon függő (L) saruk a mozgásirányban kissé kilengenek úgy, hogy az (F) kilincs a (B) lyukakba csak akkor hatolhat be, amikor a lyuk és a kilincs geometriai tengelye pontosan összeesik. Ha az (F) kilincs a lyukba behatol, annak falain súrlódó hatás nem létesülhet, mert a lazán fölerősített (L) saru a lyukfalakkal való érintkezés következtében, hátramozdul, ellenben mint ahogy az a 4. ábrán látható, a kilincs kívül marad, mert a kilendült (L) saru a behatolást megakadályozza és a sajtólemez fölső lapja a visszamaradó (L) saru miatt nem sérülhet meg, ugyanis az( (L) sarú, mely egyedül jön az (A) lemezzel érintkezésbe, a végén (T) levágással bír úgy, hogy az érintkezés egy hosszú bár keskeny sávon és nem egy bosszú élen történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés emelős nedvsajtók (bor- és gyümölcssajtók) motorikus hajtására, jellemezve az erőgép által függélyes síkban, egyenes vonalban ide-oda mozgatott keret által, mely mozgás az egymás mellett fölállított, működésbe hozandó sajtók emelőit lengő mozgásba hozza. 2. Az 1'. igényben védett berendezés foga' natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a függélyes síkban ide-oda mozgó keret ingaszerű karokon függ. 3. Az 1. igényben védett berendezés fpganatosítási alakja, azáltal jellemezve, . hogy az ide-oda mozgó keret mozgásának a sajtóemelőkre való átvitele kényszerkapcsolás útján történik akként, bogy vagy a keretbe két végükön beerősített rudak az emelőkarokat magukkal viszik, vagy a villaszerűén kiképzett emelővégek a keretbe beerősített rudakat körülfogják. 4. Az 1. igényben védett berendezés foganatogítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a függélyes síkban ide-oda mozgó keret egy erre merőleges síkban ágyazott görgőkön vezettetik.
