61319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borjúvérhas elleni szérum előállítására

Megjelent 1913. évi október hó 7-én. JVxAGY. ^ KIK. SZABADALMI JBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61819. szám. IV/h/3. OSZTÁLY. Eljárás borjuvérhas elleni szérum előállítására. DR

PIORKOWSKI MAX BAKTERIOLOGUS BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 20-ika. A találmány tárgya eljárás olyan szérum | előállítására, amely különösen borjúvérhas ellen bír ímmunizáló és gyógyító hatással. Az új szérum kiindulási anyaga a yoghurt, amely tudvalevően gyomorbetegségeknél kedvező hatást gyakorol. A yoghurt három különféle bakteriumfajt tartalmaz: a yoghurtbacilust, egy diplokokkuszt és egy sztreptokokkuszt. Az új eljárás értelmében már most ezen bakteriumfajok mindegyikéből a mindenkor célszerű hőmérsékleten tiszta kulturát állítunk elő. Ezekkel a tiszta kultúrákkal különféle módokon járhatunk el. Először a kulturákat úgy, azokat amint megkaptuk, megszabott időközökben egy vagy pedig egyidejűleg három állatba, azaz mindegyik kulturát egy másik állatba fecskendezhetjük. Ezen állatok véréből a szokásos módon előállítjuk már most a szérumot; ha a különféle kulturákat külön-külön állatokba fecskendeztük, a szérumokat összekeverjük. Ekkor a borjuvérhas elleni specifikus szérumai rendelkezünk, amely az egészséges állatba óvó, már megbetegedett állatokba pedig gyógyító hatás céljából fecskendezhető. -, A tiszta kulturák közvetlen fölhasználása helyett ezeket előzőleg vákuumban bepárologtatjuk, steril módon száríthatjuk, az így ' | kapott tiszta száraz kultarákat lehetőleg koncentrált alakban fiziológiai konyhasóoldatban szuszpendálhatjuk és ebben az alakban vagy közösen egy és ugyanezen állatba, vagy külön-külön három állatba fecskendezhetjük és ezekből a szérumot előállíthatjuk. Például úgy járunk el, hogy yoghurtbaktériumokat, azaz a yoghurtban talált diplokokkuszokat, sztreptokkokuszokat és a tulajdonképeni yoghurtbacillusokat (bacillus bulgaricus) Cohendy eljárása szerint előállított tejszérumban tisztán tenyésztjük (az első kettőt 37°-on, az utóbbiakat 45°-on). Negyvennyolc óra múlva a kulturákat összekeverve vákuumkészülékbe visszük, hol azokat 45°-on megszárítjuk. Az így kapott port azután ló bőre alá fecskendezzük és pedig 1 g.-nyi mennyiségben, amelyet 10 cms fiziológiai konyhasóoldatban szuszpendáltunk. Körülbelül 6—7 nap múlva a poradagot megkétszerezzük, további 6 nap múlva 5 g.-ot alkalmazunk és ugyanezt a menynyiséget ugyanilyen időközökben négy hónapon át befecskendezzük. Ezután az állattól vért vesszünk. Még egy harmadik módszer is lehetséges, amely különösen jó eredményeket szol' gáltat; teljesen eltekinthetünk ugyanis a