61303. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű verőszárnyak, uszonyok vagy ehhez hasonlók számára

jába; ha ezen időpillanatban a (25) tengely fé­kezése megszűnik, úgy a (31) forgatócsap semmi néven nevezendő mozgást elő nem idézhet. Ezen (.31) forgatócsap csatlakozik forgat­hatóan a (9) tengellyel szilárdan kapcsolt (32) hajtórúdhoz, mely az (1) vázhoz szilár­dan erősített (33) kormányművel is el van látva (3—4. ábrák); a (31) forgatócjsap­nak elállítása által szabályozható a szárny­csapás és a szárnycsapások teljesen meg is szűnnek, amint a (31) forgatócsap ten­gelye összeesik a (24) forgatótárcsa ten­gelyével. Azon célból, hogy a (31) forgatócsap a hajtómotor megállítása nélkül el legyen állítható, a (28) forgatótárcsa kapcsolat­ban áll egy kikapcsolható zárókészülékkel, mely jelen példánál rúgóhatás alatt álló és a (25) üreges tengelyen keresztül egészen a (28) forgatótárcsáig nyúló (34) ten­gelyből és valamely a (35) kikapcsolóki­lincsre működő (36) kapcsolókarból áll. A (30j kar célszerűen la (27) fékkel is kikap­csolatban áll azon célból, hogy akkor, ha mindkét szerkezetet egy időben kell mű­ködtecm, ezt egy helyről lehessen elő­idézni. A rúgóhatás alatt álló (34) tengely vége célszerűen hegyes és ezen hegyes végével a tengelynek bele kell feküdnie a (28) for­gatótárcsa megfelelő bemélyedéseibe, amint a (36) kikapcsolószerkezet működésen kí­vül áll. A (27) fékkel akkor, ha a kikap­csoló szerkezet nem működik, a hajtómo­tort le lehet fékezni. A (4) verőszárnyak mellső oldalukon cél­szerűen erősítendők, egyébként pedig lehe­tőleg rugalmasan, hasonlóan, mint a mada­rak szárnyai. A szárnyak alsó oldala a ter­mészetben lévő példák nyomán érdes vagy esetleg pikkelyes lehet. A vezérmű működési módja a következő: Ha például a géppel emelkedni kell, úgy az önmagukban is elállítható, (12) emelő­karokat előre mozgatjuk, miáltal a verő­szárnyak elforognak olykép, hogy a verő­szárnyak alsó fölületei előre néznek. Ha a verőszárnyakat nagyobb vagy kisebb mér­tékben akarjuk elforgatni, úgy a (8, 9) forgatótengelyek egymástóli távolságát a (10) csuklórudaknak a (13, 14, 15) ruda­zatok segélyével való elállítása által csök­kenteni, illetve növelni kell. Ez esetben a szárnyak elcsavarodását a (8) tengellyel kapcsolódó és a (9) tengelyen vezetett (37) villák eszközlik. Aszerint, hogy mekkorra. szárnycsapást akarunk, helyezendő a (31) forgatócsap ki­sebb-nagyobb távolságra a (24) forgató­tárcsa középpontjától, mit a hajtómotor és a szárnyak működése alatt azáltal érhetünk el, ha a (27) féket működésbe hozzuk, la (34, 35, 36) rögzítőkészüléket pedig kikap­csoljuk mindaddig, míg a (28) forgató­tárcsa (30) fogaskerekének a (25) üreges tengely (26) fogaskerekén való legördülése által a (31) forgatócsap eléri azon távol­ságát a (24) forgatótárcsa középpontjától, mely a létesítendő szárnycsapások nagy­ságának megfelel. Ha pedig ily módon kö­zös tengelybe hozzuk a (31) forgatócsa­pot a (24) forgatótárcsával és ezen össze­eső helyzetet rögzítjük, úgy a szárnyak a hajtómotor működése dacára nyugalomba jönnek és attól fogva a lengő szárnyak­kal való röpülés sárkányfölületekkel való löpüléssé változott át. A röpülés módja el­lenkező értelemben is megváltoztatható az­által, hogy a (27) féket kikapcsoljuk, a (34, 35, 36) rögzítőberendezést pedig mű­ködésbe hozzuk. Ha a (12) emelőkarokat egyöntetűen hátrafelé mozgatjuk, úgy a verőszárnyak a leszállásra alkalmas egyenes helyzetbe jönnek. Ha a géppel görbe vonalban akarunk rö­pülni, úgy a (12) emelőkarokat eltérő hely­zetbe hozzuk függetlenül attól, hogy emel­kedni, vagy pedig leszállni akarunk-e. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vezérmű röpülőgépek verőszárnyai, uszo­nyok, vagy ehhez hasonlók számára, jel­lemezve azáltal, hogy a vezérműben egy «egyenes» egyik (8) végével egyenes vagy körívalakú vonalon, másik (9) vé-

Next

/
Thumbnails
Contents