61284. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kocsiablakok mozgatására és fogvatartására

irányhoz képest, a két (Rl) vagy (R2) ütköző egyike, melyek az (E) bütyköstárcsán vannak elrendezve, a laza (A) forgattyúba ütközik, mely tehát a bütyköstáresa forgásában részt vesz és a (B) vonórúd által az ablakot eltolja, mely a nyomókeret meglazítása következtében, vezetékében szabadon játszhatik. . Ha a (K) forgattyút egy tetszéssz^inti helyzetben eleresztjük, akkor a forgattyú és ezzel együtt az (E) bütyköstárcsa az (f) spirálrúgó által kezdeti helyzetébe mindenkor visszaforgattatik. A kezdeti helyzetben a bütyköstárcsa kivágásai a (Gl, G2) görgőknek szabad mozgást adnak és az alsó (R) nyomókeret az ablakot az (s, s) rugók hatása alatt azonnal fogvatartja a kívánt helyzetben. Ez a folyamat az ablak összes közbenső helyzeteiben ugyanaz. Csupán a fölső zárt helyzet képez kivételt. Az (fl) ablakkeret {3. ábra) alsó része, vagy keretnélküli ablakoknál az alsó foglalat ugyanis (V) ülőléc gyanánt van kiképezve. Mihelyt az ablak fölső helyzetébe emelkedik és a kéziforgattyú eleresztetik, az alsó (R) nyomókereten ülő (L) vibarléc a (V) ülőléc alá kapaszkodik és egyidejűleg a (Pl)-nél ágyazott fölső (Q) nyomókeret, mely az 5. ábra szerint az ablak összes közbenső helyzeteiben az {n, n) rugók által az ablaktól elnyomva tartatik, most az ablakra nyomást fejt ki, amennyiben a fölső (Q) nyomókeretet az alsó (R) nyomókereten elrendezett, a fölső nyomókeret alsó részét átfogó (W) kengyelek magukkal viszik. Az ablak ismert módon nemcsak a csörömpölésben akadályoztátik meg és emellett teljesen tömíttetik, hanem az alányúló viharléc azt is megakadályozza, hogy erős rázkódtatások esetén az ablak önműködően nyíljék. Ezen kényszermozgásúan vezérelt viharléc alkalmazására azon fölismerés vezetett, hogy az ablaknak tényleg jó és tartós vezetéke csak akkor érhető el, ha az ablak vezetékében mindig egyenesvonalúan mozog, ha tehát az ablak vezetékéből nem emeltetik ki, mint eddigelé és nem kell a kívül álló viharlécre fölhelyezni, hanem ehelyett a mozgatható viharléc az ablak alá tolatik úgy, hogy az ablak mindenkor egyenesvonalú vezetékében maradhat. A nyomókeret azonban az ablak belső oldalán is elrendezhető. Ebben az esetben a viharléc helyett egy egyszerű nyomóvagy támaszlóléc rendezhető el, mely arra szolgál, hogy az ablakot a legfölsőbb helyzetben biztosan alátámassza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés kocsiablakok mozgatására és fogvatartására, jellemezve azáltal, hogy a rugók vagy súlyok által egyensúlyban tartott ablak egy (K) kéziforgattyú ' által mozgatható, melynek az egyik vagy . másik irányban való forgatása által először egy az alakot fogvatartó (R) nyomókeret meglazíttatik és azután az ablak sülyesztetik vagy emeltetik ós hogy a (K) kéziforgattyú, eleresztés után az ablak tetszésszerinti helyzetében egy (f) rúgó által kezdeti helyzetébe azonnal visszaforgattatik, mire az alsó (R) nyomókeret (s) rugók hatása alatt a rögzítőhelyzetbe visSzamozgatta,tik és most már az ablakot a kívánt helyzetben fogvatartja. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (K) kéziforgattyú (0) tengelyére egy (E) bütyköstáresa van fölhelyezve, mely a nyugalmi helyzetből kiforgatva először két (Gl, G2) bütyköt nyom ki nyugaszaikból és ezáltal a Cg, g) szögemeltyűk felé vezető (C, D) állítórudak közvetítésével az alsó (R) nyomókeretet az (L) viharléccel együtt az (s) rugók hatásának ellenében visszanyomja és azután forgásirányának megfelelően egy az ablakot mozgató, szabadon forgatható (A) emeltyűt visz magával. " 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ablakot fogvatartó alsó (R) nyomókeret az ablak külső oldalához nyomulóan van elrendezve és oly módon van az (L) viharléccel összekötve, hogy a viharléc