61284. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kocsiablakok mozgatására és fogvatartására

irányhoz képest, a két (Rl) vagy (R2) ütköző egyike, melyek az (E) bütyköstárcsán van­nak elrendezve, a laza (A) forgattyúba üt­közik, mely tehát a bütyköstáresa forgásá­ban részt vesz és a (B) vonórúd által az ablakot eltolja, mely a nyomókeret meg­lazítása következtében, vezetékében szaba­don játszhatik. . Ha a (K) forgattyút egy tetszéssz^inti helyzetben eleresztjük, akkor a forgattyú és ezzel együtt az (E) bütyköstárcsa az (f) spirálrúgó által kezdeti helyzetébe minden­kor visszaforgattatik. A kezdeti helyzetben a bütyköstárcsa kivágásai a (Gl, G2) gör­gőknek szabad mozgást adnak és az alsó (R) nyomókeret az ablakot az (s, s) rugók hatása alatt azonnal fogvatartja a kívánt helyzetben. Ez a folyamat az ablak összes közbenső helyzeteiben ugyanaz. Csupán a fölső zárt helyzet képez kivételt. Az (fl) ablakkeret {3. ábra) alsó része, vagy keretnélküli abla­koknál az alsó foglalat ugyanis (V) ülőléc gyanánt van kiképezve. Mihelyt az ablak fölső helyzetébe emelkedik és a kézifor­gattyú eleresztetik, az alsó (R) nyomókere­ten ülő (L) vibarléc a (V) ülőléc alá kapasz­kodik és egyidejűleg a (Pl)-nél ágyazott fölső (Q) nyomókeret, mely az 5. ábra szerint az ablak összes közbenső helyzeteiben az {n, n) rugók által az ablaktól elnyomva tar­tatik, most az ablakra nyomást fejt ki, amennyiben a fölső (Q) nyomókeretet az alsó (R) nyomókereten elrendezett, a fölső nyomókeret alsó részét átfogó (W) ken­gyelek magukkal viszik. Az ablak ismert módon nemcsak a csörömpölésben akadályoz­tátik meg és emellett teljesen tömíttetik, hanem az alányúló viharléc azt is meg­akadályozza, hogy erős rázkódtatások esetén az ablak önműködően nyíljék. Ezen kény­szermozgásúan vezérelt viharléc alkalma­zására azon fölismerés vezetett, hogy az ablaknak tényleg jó és tartós vezetéke csak akkor érhető el, ha az ablak vezetékében mindig egyenesvonalúan mozog, ha tehát az ablak vezetékéből nem emeltetik ki, mint eddigelé és nem kell a kívül álló viharlécre fölhelyezni, hanem ehelyett a mozgatható viharléc az ablak alá tolatik úgy, hogy az ablak mindenkor egyenes­vonalú vezetékében maradhat. A nyomókeret azonban az ablak belső oldalán is elrendezhető. Ebben az esetben a viharléc helyett egy egyszerű nyomó­vagy támaszlóléc rendezhető el, mely arra szolgál, hogy az ablakot a legfölsőbb hely­zetben biztosan alátámassza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés kocsiablakok mozgatására és fogvatartására, jellemezve azáltal, hogy a rugók vagy súlyok által egyensúly­ban tartott ablak egy (K) kéziforgattyú ' által mozgatható, melynek az egyik vagy . másik irányban való forgatása által elő­ször egy az alakot fogvatartó (R) nyomó­keret meglazíttatik és azután az ablak sülyesztetik vagy emeltetik ós hogy a (K) kéziforgattyú, eleresztés után az ablak tetszésszerinti helyzetében egy (f) rúgó által kezdeti helyzetébe azonnal visszaforgattatik, mire az alsó (R) nyomó­keret (s) rugók hatása alatt a rögzítő­helyzetbe visSzamozgatta,tik és most már az ablakot a kívánt helyzetben fogva­tartja. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (K) kéziforgattyú (0) tengelyére egy (E) bütyköstáresa van fölhelyezve, mely a nyugalmi helyzetből kiforgatva először két (Gl, G2) bütyköt nyom ki nyuga­szaikból és ezáltal a Cg, g) szögemeltyűk felé vezető (C, D) állítórudak közvetí­tésével az alsó (R) nyomókeretet az (L) viharléccel együtt az (s) rugók hatásá­nak ellenében visszanyomja és azután forgásirányának megfelelően egy az ablakot mozgató, szabadon forgatható (A) emeltyűt visz magával. " 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ablakot fogvatartó alsó (R) nyomókeret az ablak külső oldalához nyomulóan van elrendezve és oly módon van az (L) viharléccel összekötve, hogy a viharléc

Next

/
Thumbnails
Contents